Pedig nem árt, ha tudjuk, hogy a felügyeletek 50 ezertől 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak a követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. Nem beszélve arról, hogy a megbírságolt cég felkerül az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) nyilvános feketelistájára. A munkabalesetek bekövetkeztekor a TB egy esetleges gyógykezelés és a rokkant nyugdíj költségeit is követelheti.
Már veszélyeztetés esetén is szóba kerülhet a büntetőjogi felelősség:
171.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos
munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Így a szabályok, különösen munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. Törvény, vagy a tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény betartása minden munkaadónak elemi érdeke.
Felül kell vizsgáltatni a munkaeszközöket
Újonnan vagy használtan vásárolt veszélyes gépek, például egyes fűrészgépek, marógépek, esetén - azok előzetes, szakember által végzett vizsgálatát követően – a munkavédelmi üzembe helyezésüket cégvezetőként nekünk kell írásban elrendelnünk. Az üzembe helyezett munkaeszközöket pedig, ötévente felül kell vizsgáltatni.
A veszélyes munkaeszközt, így például traktort, láncfűrészt a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot elvégezték.
A munkavédelmi törvény minden munkáltató részére kötelezően előírja továbbá a munkahelyi kockázatértékelés elvégzését és legalább évente a felülvizsgálatát:
54. § „(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.”
Ne a munkavédelmen spóroljunk!
Egyes munkaadók azonban egyoldalú értékeléseket állítanak össze, például csak a munkahelyi balesetekre fókuszálva, mások csupán formálisan, valós tartalom nélkül készítik el azokat. A rosszul elkészített kockázatértékelés azonban többet árt, mint használ.
A hazai kis- és középvállalkozásoknál tipikusnak mondható munkavédelmi hiányosság az, hogy kevéssé ismerik a munkavédelmi kötelezettségeket, továbbá a csekély anyagi erőforrás miatt leginkább a védőberendezéseken, egyéni védőeszközökön próbálnak takarékoskodni, mondta el az Mfor.hu-nak Gedeon András, az OMMF szóvivője. Ezen kívül kevésbé tudnak megfelelő, a legújabb technikai színvonalnak megfelelő biztonsági szintű munkaeszközt beszerezni, tette hozzá a szóvivő.
