Az igazi cafeteria rendszer bevezetése nagy adminisztrációs terhet jelent a vállalatoknak, ezért még sokan nem élnek vele. Pedig érdemes lenne: azon kívül, hogy a dolgozók hűségét vásárolhatják meg vele, még mindig kevesebbe kerül ez nekik, mint a béremelés – mondta Dr. Jávorszki Ilona az APEH Kelet-budapesti Igazgatójának főosztályvezetője, jogász.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem lehet a bér terhére, fizetésemelés helyett adni, illetve többletmunkáért cafetériát fizetni. Szomorúnak nevezte, hogy egyes cégek azt hirdetik, hogy hatékonyabb megoldáshoz vezet, ha csökkentik a béreket, és helyette cafetériát adnak.
Mint mondta, minél több elemet felsorakoztat egy adott cég, és minél nagyobb választási lehetőséget biztosít, a rendszer annál jobban fog hasonlítani az igazi cafetériára.
Képzés: a dolgozó fizetheti az adót
Idén is változott néhány, cafeteria-elemekre vonatkozó jogszabály. A munkavégzéshez szükséges képzés, az ismeretek megszerzésének biztosítása a munkáltató kötelezettsége, ugyanakkor vagyoni értéknek tekinthető, tehát valakinek adót kell fizetni kell. Eddig a munkáltatónak kellett ezt megtennie, idén viszont ez a munkavállaló kötelessége lesz. Ugyanakkor a főosztályvezető szerint nem tisztességes ezt megtenni a dolgozóval szemben, ha egyszer kötelezik a tanulásra. Ez az elem tavalyi korlátos juttatásnak volt tekinthető, azaz 400 ezer forintig adómentes volt, 2009-től viszont csak a minimálbér két és félszereséig alkalmazható.
Cafeteria elemnek tekinthető, ha valami a magánszemély szükségletének a kielégítésére szolgálhat, mint például az autópálya-matrica, a gépkocsi, illetve a telefon magáncélú használata. Idéntől csak a telefon marad adóköteles, a többi kikerült ebből a körből. Telefon esetében a költségek 20 százalékát a munkavállalónak kellene fizetnie, mivel a törvény azt tételezi fel, hogy ennyi magáncsevejt folytatnak rajta. Érdemes megfontolni, hogy ezt is átvállalja a cég, hiszen azokkal szemben ez méltánytalan, akik egyáltalán nem használják a telefont.
Az önkéntes pénztári befizetések esetén bekerült a törvénybe, hogy havonta kell ezt elvégezni. Így fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy egy összegben előre fizetnek a cégek – már aki ezt eddig így tette.
A bérlet kedvezményesen is adható
Az üdülési csekket továbbra is a minimálbér összegéig lehet elszámolni, ez januárban változott 71 500 forintra. A helyi bérletet idén is adómentesen lehet adni, ugyanakkor nem feltétlenül kell az összes költséget átvállalni, adhatják kedvezményesen is a dolgozóknak.
Eddig szintén korlátos juttatás volt a számítógép-, internethasználat biztosítása, ez évtől viszont felső határ nélkül adható adómentesen.
Szintén 400 ezer forintig nem kellett adót fizetni a művelődési intézményi szolgáltatás (amelynek keretében akár tanfolyamot is szervezhettek a vállalkozások), mint cafeteria elem után. Ez február 1-jétől megváltozott, és már csak a minimálbér összegéig adható. A személyi kört is leszűkítették, csak a munkavállaló (munkáltató, gazdasági társaság stb.), illetve közeli hozzátartozója kaphatja. Új pontként bekerült, hogy korlátlanul adómentes a juttatás, ha a művelődési intézmények saját döntésük alapján adják azt ingyen (például nyílt napok).
Az étkezési jegyek értéke és felhasználhatósági köre nem változott. Elektronikus fizető eszközként csak a hideg étkezési utalvány értékéig, azaz hatezer forintig adhatók. Adhatják havonta is a cégek, de év végén is egy összegben juttathatják a dolgozóknak (ez esetben decemberben egy évvel hosszabb lesz a felhasználhatósági köre).
Az iskolakezdési támogatásra vonatkozó jogszabályok szintén nem változtak, ugyanakkor ennek némileg emelkedett az összege, hiszen minimálbérhez kötött – ennek a 30 százalékáig adhatják a cégek.
KZ
