A pénzintézet közleményében ismerteti: a felmérés a fiataloknak a családdal, az anyagi biztonsággal, az egészséggel, a munkával és tanulással, a baráti kapcsolatokkal, az önállósággal és a szabadidővel való elégedettségre kérdezett rá. A 2012. IV. negyedévi K&H pályakezdők jóléti index értéke 8, ami egy -50 és +50 között elhelyezkedő skálán jelzi a fiatalok elégedettségét. Ennek az indexnek a változását vizsgálja majd a K&H a következő, negyedévente zajló felmérések során. A banki közlemény szerint a K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében.
A közlemény idézi Bába Ágnest, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettesét, aki kifejtette: "a huszonévesekkel kapcsolatban ma elsősorban a felsőoktatásban zajló változásokról és a külföldi munkavállalásról szóló hírekre kapjuk fel a fejünket. Erre a korosztályra fontos feladat vár a válság és a recesszió után, a K&H ezért negyedévente, a pályakezdők jóléti indexével ad képet a 19-29 évesek elégedettségéről, elképzeléseiről". A megkérdezett fiatalok 51 százaléka már aktív kereső, 22 százalék pedig diák. Ebben a körben 24 százalék a munkanélküliek aránya, ez országos 10,7 százalék körüli munkanélküliségi rátához viszonyítva magas.
A kutatásban részt vett fiatalok 15 százaléka rendelkezett legalább főiskolai diplomával, a munkanélküliség körükben csak 6 százalékos. Bár ez a korosztály életének teljes vagy jelentősebb része a rendszerváltás utáni időszakra esik, vállalkozásba eddig elenyésző hányaduk kezdett. Munkahelyét a válaszadók közel negyede nem érezte stabilnak, és mindössze 10 százalékuk gondolja csak azt, hogy könnyen találna magának új munkát. Az aktív dolgozók 37 százaléka veszi fontolóra egy időre a külföldi munkavállalás lehetőségét, a diákok körében ez az arány 59 százalék.
A felmérés azt mutatja, hogy a felsőfokú tanulmányok végzéséhez a szülők mellett valamilyen külső forrásra is szükség van. A tanulók közel háromnegyede vállal legalább alkalmanként munkát a tanulás mellett, diákhitelt 17 százalékuk vett fel.
A felmérés alapján a fiatalok túlnyomó többsége használ bankkártyát és van folyószámlája, hitelt 19 százalékuk vett már fel, akik közül 95 százalék számára gondot jelent a törlesztés. Megtakarítással csak a megkérdezettek 34 százaléka rendelkezett, és jelentős eltérés mutatkozott ezen a területen a keleti és nyugati országrész között, előbbiben a válaszadók 24, utóbbiban 47 százaléka tesz félre.
A felmérés szerint a megtakarítással rendelkező megkérdezettek 67 százaléka legfeljebb 3 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból, ami elgondolkoztató adat a jelenlegi, gyakran több mint egy éves álláskeresési időhöz képest. Az elégedettséget és a kilátásokat nézve csupán a megkérdezettek 13 százaléka érezte úgy, hogy elégedett pénzügyi helyzetével, és abban nem is várható romlás.
"A fiatalok konkrét megtakarítási céljai között első helyen szerepel a lakás. A következő három évben csak 12 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást. Akik fontolgatják az ingatlanvételt, azoknak 65 százaléka kalkulál úgy, hogy ehhez kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd. Ezzel szemben magas a hitelek elutasítottsága, a megkérdezettek 49 százaléka nem szeretne eladósodni" - fejtette ki Bába Ágnes.
MTI
