Magyarország munkaerőpiaca fellendülőben van - mondhatnánk akár ezt is, ha ránézünk a számokra, hiszen miközben 2010-ben még 3,75 millió foglalkoztatott volt a 15-64 éves korcsoportban, tavaly év végére ez a létszám meghaladta a 3,9 milliót. Ugyanakkor attól most inkább eltekintenék, hogy a növekedés összetevőit is taglaljuk. Egyelőre még ugyanis javarészt a közmunka húzza a számokat, ám arról sem szabad elfeledkezni, hogy a versenyszféra munkaerőigénye ha lassabban is, de fokozódik.
A látványos javulás nyomán mindenesetre a kormánytagok a 4 millió foglalkoztatottat abszolválva újabbnál újabb célokat fogalmaztak meg az elmúlt hónapokban: volt 4,7 milliós és 5 milliós célszám is, de mind közül is talán leggyakrabban a csehek foglalkoztatotti szintjének említése történik.
Rogán Antal most azonban egy újabb, minden korábbinál nagyobb ívű, a realitásoktól talán egy fokkal még távolabb álló célt vizionált. Azt szeretné ugyanis, ha a magyar foglalkoztatottság elérné az osztrák vagy német szintet. Ehhez a két utóbbi mondathoz kommentár nélkül is elég lenne az alábbi grafikon magyarázatként:
Jól látható, hogy Magyarország nemcsak Ausztriához vagy Németországhoz képest, de még Csehországhoz viszonyítva is igen jelentős lemaradásban van a 15-64 évesek foglalkoztatási rátáját illetően. Ám nemcsak ennek szintjét tekintve lógunk ki a "sorból", de a 2004 óta bekövetkezett növekedésünkkel sem vagyunk még a fasorban sem. Míg ugyanis hazánk 1,6 százalékponttal tudta növelni a foglalkoztatási rátát 9 év alatt, addig a csehek 3,5, az osztrákok 4,5 és a németek 8,3 százalékpontos bővülést értek el. Igaz, a helyzet rögtön árnyaltabbá válik, ha 2010-hez mérjük a változást. Ekkor ugyanis a foglalkoztatás bővülésében Magyarország rögtön a "mini-lista" élére ugrik a 3 százalékpontos plusszal. A csehek 2,7, a németek 2,2, míg az osztrákok rendkívül szerény 0,6 százalékpontos pluszt értek el.
A növekedési ütemünkkel az elmúlt években tehát probléma nincsen, viszont ahogy Rogán is fogalmazott, rengeteg munka áll még a kormány előtt.
A cél elérése ugyanis azt jelentené, hogy a németeket tekintve még 995 ezer embernek kell valamilyen jellegű munkát biztosítani. Az osztrák esetben ez valamivel kevesebbet, 928 ezres, a cseheket mércének véve pedig 621 ezres létszámonövekedésre lenne szükség.
Kalkulációnk során az Eurostat adatait vettük figyelembe, mely szerint hazánkban 3,9 millió 15-64 éves foglalkoztatott volt a tavalyi év átlagában, ami 58,4 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Ebből visszaszámoltuk a teljes munkaképes korú lakosságot, amit végül a német 73,3, az osztrák 72,3 és a cseh 67,7 százalékos rátával szoroztunk be. Így kapott létszám tavalyi adathoz mért differenciája eredményezte a hiányzó dolgozók számát.
Székely Sarolta
mfor.hu
