A felsőoktatás mára tömegessé vált, és szinte minden területen problémát jelent a gyakorlati tudás hiánya. Óriási gond az is, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre a szolgáltatásokra koncentráló képzés, pedig ennek a szektornak rendívül meghatározó szerepe van a gazdaságban (a fejlett országokban a GDP mintegy 70-80 százalékát termeli meg ez az ágazat) - közölte Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Központ Alapítvány (SZTMK) munkatársa egy keddi sajtótájékoztatón.
Ráadásul az egyetemek, főiskolák rendkívül konzervatívak a változásokkal szemben, míg a cégek olyan pályakezdőket "kapnak", akik sok esetben felkészületlenek a munkavégzésre. A felsőoktatási intézmények pedig azt róják fel a vállalatoknak, hogy nem képesek egyértelműen megfogalmazni, milyen szakképzettséggel rendelkező munkavállalókra van szükségük – de legalábbis több évre előre biztosan nem.
Viselkedni sem tudunk a munkahelyeken
Pedig szükség van a mielőbbi módosítások megtételére az oktatásban, ez derül ki az SZTMK és a GKI Gazdaságkutató Intézet közös kutatásának eredményeiből is, amely alapvető hiányosságra világított rá. Ezek szerint a gyakorlati tudás hiányán kívül sokaknál hagy kívánnivalót maga után a munka- és viselkedési kultúra. A dolgozók nagy része nem tud csapatban dolgozni, de az önálló munkavégzésre sem képes. Hihetetlenül gyenge az átlagos kommunikációs készség, illetve a problémamegoldó képességgel és az idegennyelv-ismerettel is gondok vannak.
Emellett nem tudnak megfelelően bánni az ügyfelekkel a munkavállalók, és gyakran hiányzik a magabiztos fellépés, a kulturált megjelenés, illetve a jó modor. Sokan nem tudnak kellőképpen alkalmazkodni, nem bírják a stresszt és nem kezelik jól a konfliktusokat. Erősíteni kell az oktatás során azt is, hogy a diákoknak fontos legyen az élethosszig tartó tanulás, hiszen a mostani felgyorsult világban erre szükség van, ha piacképesek akarnak maradni.
Gyakorlatorientálttá kell tenni az oktatást
A felsőoktatási intézmények és a szolgáltatási szektorban működő vállalatok részéről is megfogalmazódott, hogy hosszabb ideig tartó, több hónapos gyakorlaton kellene részt venniük a hallgatóknak. Kiss Enikő, IBM Magyarország HR igazgatója szerint ehhez azonban az egyetemeknek meg kell változtatniuk hozzáállásukat. Mint mondta, nonszensz, hogy sok intézmény több százezer forintot elkér azért, hogy egy-egy cég a faliújságon hirdesse a gyakorlati helyeket.
Hanke Anikó, a SAP Global HR Business Partnere úgy véli, a diákok megfelelő felkészítését már a középiskolákban el kellene kezdeni: a hagyományos oktatási formák mellett különböző szituációkban megismertetni a diákokkal, hogyan kell egy állásinterjún vagy a munkahelyeken viselkedni, miként kell felépíteni az önéletrajzot.
A HR-szakértők szerint bár öt-tíz évre előre nem lehet pontosan megmondani, milyen képzettségű szakemberekre lesz szükség, mégis az érzelmi intelligencia és a társas érintkezés alapjait be lehet építeni a tantervbe, amely alapján a gondolkodásmódot formálni tudják.
Az SZTMK – felismerve a hazai oktatás módosításának szükségszerűségét – most egy új, a szolgáltatásokat középpontba helyező, a hazai munkaerőpiac sajátosságainak megfelelő szolgáltatástudományi képzést bevezetését tervezi a felnőtt- és a szakképzésbe egyaránt. A képzést már szeptemberben bevezetik néhány egyetemen kötelezően választható tárgy keretében, de céljuk, hogy később önálló szakirányt, majd szakot hozzanak létre, ahol a hallgatók egyszerre sajátíthatják el a műszaki, a közgazdasági és a humán ismereteket.
Kovács Zita
