Az EU vámkódexének megfelelően a tervek szerint 2003. január 1-jétől az ügyfeleket közvetlen és közvetett módon képviselhetik a vámügynökök a vámhatóság előtt. A közvetlen képviselő a megbízója nevében és javára eljárhat, de nem rendelkezhet a vámáru fölött, míg a nagyobb kockázatot vállaló közvetett képviselő saját nevében, megbízás alapján tevékenykedik, így akár vámfizetésre is kötelezhető.
Az előzetes egyeztetések során a Pénzügyminisztérium, a vámhatóság és a Magyar Vámügyi Szövetség képviselői azt az álláspontot képviselték, hogy a nagyobb felelősséggel járó közvetett képviselő feladatát kizárólag a vámügynököknek adnák, akik megfelelő szakmai ismeretekkel és legalább hároméves gyakorlattal rendelkeznek, valamint vám szempontból megbízhatónak minősülnek. Míg ezzel szemben közvetlen képviselő bárki lehetne, így megvan a veszélye annak, hogy ilyen tevékenységet hozzá nem értő, megbízhatatlan vállalkozók is végezhetnék, ami rontaná a vámügyi szakma megbecsültségét.
Arnold Mihály közölte: a vámtörvény-módosítás érinti a vámszabad-területekkel és raktárakkal kapcsolatos szabályozást is, ám mivel az ott működő vállalkozások adják a magyar külkereskedelmi forgalom 45 százalékát, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a rájuk vonatkozó uniós jogszabályokat csak a csatlakozáskor vegye át Magyarország. Ezáltal az érintett gazdálkodóknak elég idejük lesz a változásokra való felkészülésre.
A módosítási javaslat tartalmazza, hogy a vámszabad-területek és raktárak be- és kijáratai a vámhatóság ellenőrzése alatt állnak és az ott tevékenykedő vagy raktározó társaságok kötelesek az VPOP által jóváhagyott nyilvántartásokat vezetni.
Módosul a vámtörvény
Az Országgyűlés novemberben vitatja meg az újabb európai uniós jogharmonizációs célú vámtörvény-módosítást, amely hosszú évekre meghatározhatja a vámeljárásokban közreműködők munkáját - mondta Arnold Mihály a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka.
