A Profil osztrák politikai-gazdasági hetilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában a magyar cég elnök-vezérigazgatója kijelentette: egyértelműen bebizonyosodott, hogy "megfelelően védekeztünk, és sikerült megóvnunk részvényeseink érdekeit". Világossá tette azt is, hogy nem a Mol-t terheli a felelősség azokért a károkért, amelyek a két céget érték a "szerencsétlen eljárás" során.
A magazin megjegyezte, hogy az összefonódási kísérlet kudarcba fulladása ellenére az OMV továbbra is téma marad Magyarországon, elvégre a Mol-ban birtokolt 20,2 százalékos tulajdonrészével nagyrészvényesnek számít. Hernádi Zsolt ezzel kapcsolatban közölte, hogy a Mol nem foglalkozik az OMV részéről indított indokolatlan és mértéktelen támadásokkal, sem pedig az "átvételi harcban aratott sikerünkkel". "Bízom benne, hogy a 20 százalékos OMV-részesedést illetően sikerül majd olyan megoldást találnunk, amely mindkét fél megelégedésére szolgál" - mondta anélkül, hogy részleteket elárult volna.
A Profil az egész ügyről egyébként az írta, hogy amilyen nagy dérrel-dúrral kezdődött egy évvel ezelőtt, ugyanolyan hirtelen ért véget, amikor az OMV bejelentette, hogy az Európai Bizottság versenyjogi kifogásai miatt visszakozik a Mol átvételére irányuló szándékától. A hetilap szerint Brüsszel némiképp megorrolt az összefonódási vizsgálatot kezdeményező osztrák cég idő előtti visszalépése miatt, és elhárította magáról a felelősséget a fiaskó miatt, elvégre még semmilyen döntést nem hozott.
Az uniós eljárásnak hivatalosan szeptemberben kellett volna befejeződnie, de már előzetesen olyan jelzések érkeztek Brüsszelből - és az OMV nyilván ezekre alapozta visszavonulási álláspontját -, amelyek szerint a bizottságnak, nem utolsósorban fogyasztóvédelmi szempontokból, erős fenntartásai vannak a tervezett egyesülés versenypiaci kihatásaival szemben.
A felvásárlási kísérlettel kapcsolatos összes hírt megtalálhatja a Menedzsment Fórum OMV-Mol csata című dossziéjában összegyűjtve.