A szakemberek arra számítanak, hogy ez Magyarországon is így lesz. Szakkonferenciát rendeztek arról, hol és mikor tudnak elhelyezkedni a csatlakozás után a magyar munkavállalók. A munkaerő szabad áramlását a jelenlegi uniós tagországok legfeljebb hét évre korlátozhatják a tagjelöltekkel szemben. Ennek alapján lehet dönteni a korlátozás további három évre történő meghosszabbításáról. Az első két évben a tagállamok saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. A két év letelte után elemzik az új tagállamok munkavállalóinak munkaerőpiacukra gyakorolt hatását. Az ötödik év végét követően a korlátozások csak akkor tarthatók fenn, ha a tagállamok jelentős piaczavarást tudnak bizonyítani.
Ha egy ország korlátozást vezet be hazánkkal szemben, akkor Magyarország hasonló intézkedéseket hozhat. A szakember emlékeztetett arra, hogy a tizenötök közül Svédország, Dánia, Hollandia, Írország, Spanyolország és az Egyesült Királyság fogadja azonnal, jövő év májusától a magyar munkaerőt, de csak Írország tekint el teljes mértékben a védekező intézkedések bevezetésének lehetőségétől. Két éves átmeneti korlátozás fenntartásáról nyilatkozott Franciaország, Belgium és Finnország. Korlátozást tart majd fenn Ausztria és Németország is.
Előbbi a határ menti ingázókra kvótát engedélyez, mindkét ország szintén kvóta keretében fogadja a gyakornokokat. Görögország, Olaszország, Luxemburg és Portugália álláspontja egyelőre még nem ismeretes, ezeknek az országoknak legkésőbb jövő év május elsejéig kell dönteniük.
Az új tagállamok kölcsönösen megnyitják egymás előtt munkaerő-piacukat, védintézkedés lehetőségének fenntartásával. Védintézkedésre addig van lehetőség a hét év alatt, amíg bármely régi tagállam még korlátozásokat tart fenn egy új tagállammal szemben - húzta alá a szaktárca képviselője. A 2004 május elsejétől az uniós országok a csatlakozási szerződésben szabályozzák egymáshoz való viszonyukat is, így Ciprus és Málta teljes mértékben megnyitja munkaerőpiacát, a többi nyolc tagjelölt, így köztünk hazánk is, ugyanezt teszi, de védekező intézkedések lehetőségét is fenntartja - összegezte a konferencián Iván Gábor a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke.
A Külügyminisztérium szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociális ellátásokat a magyar munkavállalók külföldön is élvezhetik, így például, ha valakit baleset ér és Magyarországon biztosított, úgy ugyanúgy ingyenes orvosi ellátást kaphat abban a tagországban, ahol munkát vállal.
A tanácskozáson szóba került a közösségi országok cégeinek végzendő távmunka lehetősége. Nagy László ügyvéd kérdésre válaszolva elmondta: a munkavállaló ilyen esetben továbbra is a magyar Munka törvénykönyve szabályozása alá tartozik majd, annak ellenére, hogy a munkáltatója például egy német cég. Amennyiben nem kapja meg a fizetését, a munkavállaló fordulhat német, de magyar bírósághoz is.
Munkavállalás: irány külföldre
Az Eu-csatlakozás után sem számítanak a szakemberek népvándorlásszerű külföldi munkakeresésre. Ezt nem csak a korlátozások, hanem az a tény is alátámasztja, hogy az európai munkavállalóknak mindössze két százaléka keres munkát külföldön.
