Folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne átcsoportosítani a támogatási összegeket - derült ki. Kállay László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője a rendezvényen úgy vélekedett, erre a későbbi felhasználás terhére lehet esély, a prioritások között kevésbé lehet átcsoportosítani, legfeljebb egy későbbi szakaszban lehet erről szó.
A főosztályvezető elmondta: a vissza nem térítendő támogatások szerepe a kormány szándéka szerint csökkenni fog. Ezek kedvező, de nem minden kockázatot nélkülöző források a vállalkozások számára, ha ugyanis a támogatási feltételeket nem tudják teljesíteni, a támogatási összeget jelentős kamattal terhelten kell visszafizetni, ahogy ez már elő is fordult - hívta fel a figyelmet.
Növelnék a kkv-k versenyképességét
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) jövedelemtermelő képessége jelentősen elmarad az uniós átlagtól és a nagyobb cégekétől is. Az összes vállalkozáson belül 99,9 százalékot képviselő kkv-k az alkalmazottak 68,9 százalékát foglalkoztatják, részesedésük az árbevételből ugyanakkor 62,5, a versenyszféra hozzáadott értékéből 50,8, az exportból 35,3 százalék, míg a vállalati szféra saját tőkéjéből 51,2 százalékkal részesednek.
A kkv-k fejlesztése területén a cél a versenyképesség növelése, aminek eszközei többnyire a GOP-ban jelennek meg vissza nem térítendő támogatások és visszatérítendő pénzügyi eszközök formájában. A pályázatok keretösszege 576,3 milliárd forint, a Jeremie típusú pénzügyi programoké 190,7 milliárd forint. Az első pályázatokat januárban hirdették meg, a második szakaszé júliusban, a harmadiké szeptember-októberben lesz - mondta a főosztályvezető.
Javítottak a hosszú átfutási időn
Az NFT I. időszakában legtöbbször a hosszú átfutási időt kritizálták, azt, hogy sokáig tart az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés - emlékeztetett Ormosy Gábor. Bonyolultnak tartották az intézményrendszert, túlzottnak az adminisztrációs terheket és a biztosítéki elvárásokat. Ezekre válaszul számos intézkedés született, ilyen volt például a biztosítéki rendszer könnyítése, számos jogszabály egyszerűsítése, a pályáztatási stratégia változtatása, az intézményrendszer egyszerűsítése, az átláthatóság növelése - sorolta a MAG vezérigazgatója.
A MAG vezérigazgatója a június 11-ével zárult pályázati szakaszt egyértelmű sikerként értékelte. Elmondta: a pályázatok mintegy 50 százaléka az utolsó három napon belül érkezett. A GOP keretében 499 darab, a KMOP keretében 253 pályázatot regisztráltak. A nyertesek száma meghaladja a 460-at, a szerződéskötés megkezdődött.
Változó feltételek
Május 11-ével több feltétel változott. Így például enyhítettek azon az előíráson, hogy egy pályázónak egy évben a GOP 2. prioritás keretében csak egy nyertes pályázata lehet. Egy pályázó továbbra sem nyerhet két pályázattal egy pályázati kiírásban, de a prioritáson belül igen.
A GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A jelű pályázat esetében az igényelhető támogatás összegének maximuma 5-ről 10 millió forintra emelkedett. Több pályázat esetében az árbevétel-vállalást korábban kizárólag forintban lehetett értelmezni, most már euróban is, ezáltal az exportáló vagy euróban elszámoló cégek árfolyamkockázata csökken.
További változás, hogy az árbevétel-vállalás alapját képező bázisérték a pályázat benyújtását megelőző év árbevétele lett. Korábban a megvalósítás éve és a beadást megelőző év közül kötelezően a magasabbat kellett bázisnak venni. Változott az árbevétel-vállalás rendszere is: alternatívaként választható olyan mérési alap is, amely figyelembe veszi az infláció mértékét.
