A múlt héten először készült publikus elemzés a BTel-ről, a Buda-Cash Brókerház anyagának apropóján nyilatkozott Takács Krisztián, a BTel elnök-vezérigazgatója az mfor.hu-nak. Mint az anyagban szerepel, a BTel a következő években is gyors, 1-2 éves megtérülésű projektekkel biztosítaná növekedését. Ennek kapcsán az alternatív távközlési vállalat első embere megerősítette, hogy az eddigi expanzív növekedés még korántsem zárult le, nagyon sok olyan terület van a hazai piacon, ahol meg tudnak jelenni. Mint kifejtette, a BTel egészen más üzleti kultúrát képvisel, mint a nagy (nemzetközi) távközlési cégek, de az alkalmazott technológia is eltérő. A piacvezető vállalatok ugyanis elsősorban az optikai hálózat építésére helyezik a hangsúlyt, ami ugyan a mai viszonyok között kvázi korlátlan sávszélességet jelent, ám jóval időigényesebb, és drágább, mint az általuk alkalmazott mikrohullámú technológia. Míg ugyanis az előbbinél a döntéshozatal, és az engedélyezés is hosszú időt vesz igénybe, nem beszélve a kábelek fizikai fektetésére fordítandó időről, addig a BTel néhány hónap alatt le tud fedni egy-egy települést. Ez részben a sokkal gyorsabb döntéshozatali mechanizmussal, részben az alkalmazott technikával magyarázható.
Az elnök-vezérigazgató kiemelte tatabányai terjeszkedésüket, ahol a vetélytársaknál jobb és olcsóbb szolgáltatást tudtak nyújtani, így a városban előbb csak az oktatási intézményeket, majd később számos más közintézményt, vállalati és lakossági ügyfelet is meg tudtak szerezni. Ahogy az M0-ás környékén üzemelő vállalatok közül is nagyon sokat hasonló metódus után nyertek meg maguknak. Takács Krisztián elmondta, természetesen ők is igyekeznek fejleszteni saját optikai gerinchálózatukat, hiszen a helyi mikrohullámú hálózatok ezekhez a végződésekhez kapcsolódnak. A vállalat az optikai hálózat bővítése és a mikrohullámú fejlesztés mellett a kevésbé frekventált területeket (ahol sem a BTelnek, sem más szolgáltatónak nincs még kiépített optikai gerinchálózata, és a potenciális ügyfélkör miatt nem is érdemes), az itthon unikálisnak számító, és csak az általuk biztosított műholdas technológiát alkalmazó Sat TV és műholdas internet révén tudják lefedni. Kérdésünkre elmondta, hogy a mikrohullámú technológia az optikai gerinchálózatokkal szemben valóban rendelkezik korlátokkal, ám eddig sehol nem volt arra példa, hogy a rendszer korlátait akár csak megközelítsék, nem hogy meghaladják. Szerinte erre egyébként a következő 10 évben nem is kerül majd sor.
A közelmúlt történéseit elemezve Takács Krisztián úgy vélte, a BTel számára összességében a válság, illetve a szektort az elmúlt években sújtó ágazati különadók lehetőségeket nyitottak, nem pedig problémaként élték meg. Az elnök-vezérigazgató szerint ugyanis az alternatív szolgáltatók egy részét komoly kihívás elé állította, hogy a korábban csak viszonteladóként tevékenykedő, és saját hozzáadott szolgáltatást nem kínáló vállalatok számára - a korábbi árverseny miatt - „kevesebb lett a levegő”, ugyanazt az eredményt csak nagyobb ügyfélszám mellett lehet immár elérni, a méretgazdaságos szint feljebb tolódott. Ennek következtében számos kisebb vállalat került a piacra, a BTel is részben ilyenek felvásárlása révén gyarapodott. Ráadásul a közeljövőben 4-5 akvizícióra is sor kerülhet, melyek során elsősorban kisebb versenytársakat szereznek meg.
A felvásárlások kapcsán a vezető eddig pozitív tapasztalatokról adott számot, nem csak az adott piacot és hálózatokat sikerült megszerezniük, de nagyon magas arányú az ügyfélmegtartás is. Ami pedig a nagyokat illeti, a rájuk háruló magas különadók (amely ugyan a BTel-t is sújtja, de jóval kisebb mértékben), illetve az anyacégek nehezebb helyzete miatt erőteljesen visszafogták beruházásaikat, illetve részben lassabban hajtják végre azokat. Mindez pedig egy kisebb, innovatív technológiával rendelkező cég számára jó lehetőséget nyújt.
A vállalat növekedési lehetőségeit taglalva Takács Krisztián úgy vélte, a hazai piacon is komoly lehetőségeik vannak. Hiszen több száz olyan település van jelenleg is, ahol vagy a most meglévő hálózat vagy annak hiánya miatt esélyes a terjeszkedés. A vállalata esetében, ha nem is egyik évről a másikra, de nagyságrendileg 400 ezer ügyfél megszerzését reálisnak tartja. Amennyiben mindez teljesül a magyar piacon ugyan már viszonylag nagy – néhány tízmilliárdos árbevételű - társaságként tűnhetnek fel, ám nemzetközi mércével még mindig a kicsik között tartják majd őket számon. Nem véletlen, hogy ennél nagyobb terveik vannak.
Az már korábban sem volt titok, hogy nemzetközi terjeszkedésben gondolkodnak, hiszen többek között a fent említett elemzés is megemlékezett róla. Ott az olvasható, hogy a tervekben szerepel a Magyarországon sikeres üzleti modell kiterjesztése a regionális piacokra (Szerbia, Horvátország, Románia). A hazai tapasztalatok a vezérigazgató szerint jól átültethetőek lesznek a balkáni régióban, ráadásul az ottani infrastruktúra a magyarnál gyengébb, így elvileg még könnyebb lehet a terjeszkedés. A nagy dobás azonban mégsem ez, hanem a nyugat-európai expanzió lehet. Takács Krisztián szerint a német, az osztrák és a szlovén piacot is vizsgálják, és a jövőben ezeken is szeretnének szolgáltatni. Szerinte ugyanis nagyon sok olyan terület van ezekben az országokban, ahol a magyarországinál gyengébb minőségű szolgáltatás csak magasabb áron érhető el. A cégvezető szerint az is vonzó, hogy a külföldi ügyfelek vásárlóereje, fizetési hajlandósága és -fegyelme nem említhető egy lapon a hazaiakkal.
Természetesen, ezeken a piacokon csak további tőkebevonás esetén tudnak megjelenni, ám ennek érdekében számos lépést tettek. Nem véletlen, hogy korábban bevezették a részvényeiket a frankfurti tőzsdére, és az elmúlt időszakban aktívan dolgoznak a vállalat megismertetésén, igyekeznek meggyőzni a befektetőket az üzleti terv realitásáról. Bár kvázi ismeretlenül egy komoly tőkepiacon debütálni embert próbáló feladat, amit az sem könnyít meg, hogy a vállalat mérete – a frankfurti standardok alapján - kicsinek mondható. Ebben az elmúlt évek működése és tapasztalatai is segítik a vállalatot. A magyar piacon ugyanis 2,5 év szisztematikus építkezése teremtette meg azt a lehetőséget, hogy szeptemberben sikeres részvénykibocsátáson estek túl, és a befektetők egy része már várja az új kötvénykibocsátást is. Kérdésünkre Takács Krisztián elmondta, hogy a törékeny magyar piacon egy vállalati csőd (ami az egyik tőzsdére bevezetett energetikai vállalattal történt) nem jelent sok jót másoknak sem, hiszen a befektetők részéről bizalmatlanságot szül, ők eddig mindig a vállaltak szerint fizették vissza a kötvényesek pénzét. Az sem mellékes a vezető szerint, hogy a BTel eddig minden évben teljesítette üzleti tervét, és így lesz idén is, ami a vállalat iránti bizalmat erősítette.
A BTel elnök-vezérigazgatója nem tért ki az elől a kérdés elől sem, hogy ha ilyen jó lehetőségek vannak a terjeszkedésre, a befektetők pedig a mostani alacsony hozamkörnyezetben kockázatvállalóbbak, nem jelenhetnek-e meg komoly veszélyt jelentő versenytársak a piacon. A vezető szerint ez csak hosszabb távon jelent reális veszélyt. A vállalat ugyanis az elmúlt években kiépített egy nagyon hatékony vállalati, és döntési struktúrát, melyet a terjeszkedés során is használnak. Ráadásul rendelkeznek egy komoly technológiai know-how-val, bár hangsúlyozta, hogy maga a mikrohullámú technológia nem az, ám ezen hálózatok gyakorlatilag 100 százalékos rendelkezésre állása, már ilyen. De a hazai piacon jelenleg senki más nem biztosít műholdas technológiát, ami szintén komoly versenyelőny, ahogy a piacismeret, és a tőkepiaci beágyazottságot is annak tekinthetjük.
Így bár nem kizárt, hogy új alternatív távközlési vállalatok lépnek a piacra, amelyek akár az ügyfeleket, akár a tőkepiacot agresszív stratégiával próbálják meghódítani, nem lesz könnyű dolguk. Őket, a jelenlegi és a lehetséges jövőbeni versenytársaikat egyaránt sújtja a szektor gyenge megítélése is, de a BTel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a befektetők egy szofisztikáltabb képet kapjanak, és lássák, hogy a lelassult, és időnként komoly gondokkal küzdő óriások mellett vannak nagyon hatékony és eredményes kisvállalatok is.
KB.
mfor.hu
