A forrásokon belül a legszembetűnőbb változást a háztartások betétállományának nagymértékű - 6,25 százalékos - visszaesése jelentette. A mérséklődés leginkább a kamatadó 20 százalékra emelésével magyarázható, hiszen a szeptemberi változás előtt több százmilliárd forint vándorolt át bankbetétekből befektetési alapokba.
A harmadik negyedévben - még a szezonális hatásokat figyelembe véve is - határozottan lassult a hitelek növekedési üteme. Az állományon belül a devizahitelek stabilan tartják elsőbbségüket, annak ellenére, hogy a forint utóbbi hónapokban tapasztalt erősödése önmagában mérsékelte az arányukat.
A kölcsönök devizásodása - állapítja meg a PSZÁF - Magyarországon visszafordíthatatlan folyamat, amelyre az első fél évben tapasztalható árfolyamesés sem volt különösebb hatással. Ennek eredményeként - az új folyósítások alapján - a devizahitelek aránya a lakossági ügyfelek körében is hamarosan meghaladhatja az ötven százalékot. A kölcsönökön belül ugyanakkor továbbra is a lakosságiak nőttek a leggyorsabban, közel kétszer olyan ütemben, mint az összállomány.
Az újonnan kihelyezett lakossági hiteleken belül továbbra is visszaszorulóban vannak a lakáscélúak a fogyasztásiakkal szemben. A vállalkozói kölcsönöknél figyelemre méltó mértékben, hozzávetőleg 300 milliárd forinttal esett a kkv-szektornak nyújtott hitelek állománya. A PSZÁF gyorsjelentése szerint a hitelek portfólióminősége is tovább gyengült a harmadik negyedévben.
A változó, sok tekintetben romló feltételek ellenére a bankszektor eredménye abszolút értékben nőtt az előző év hasonló időszakához képest: az eszközökhöz viszonyított profit ezzel szemben érzékelhetően visszaesett, és csökkent a kamatmarzs is - olvasható a Világgazdaság cikkében.
