A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében az előleg és az időközi kifizetések összege együttesen akár a megítélt támogatás 90 százalékát is elérheti - teszi hozzá a szakember.
Márkus Csaba szerint további számottevő változást jelent, hogy a nagyvállalatok számára is elérhető pályázatok esetében a pályázónak immár elég vagy csak az árbevételre, vagy csak a munkavállalók létszámára vonatkozóan vállalást tennie, ami jóval nagyobb mozgásteret biztosít az eddigieknél.
A harmadik kedvező változás, hogy a pályázatoknál a vállalt árbevétel-növekedése helyett immár akár százalékosan meghatározott - nagyvállalatok esetében például 10 százalékos mértékű - árbevétel-csökkenés is elfogadott. A módosítás alapvetően igyekszik megfelelni a jelenlegi gazdasági környezet diktálta feltételeknek - vélekedik Márkus Csaba.
A tanácsadó szerint újabb fontos könnyítés, hogy az eddig előírt, két lezárt üzleti év helyett immár elegendő egy is a pályázók számára.
Az ötödik, egyértelműen pozitív módosításnak a szakértő azt tartja, hogy a legalább 2 milliárd forint elszámolható költségű projekteket a hazai finanszírozású, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszerből (EKD) az elképzelés szerint intézményesen is átirányítanák a társfinanszírozott, úgynevezett "kis EKD" kiírásba. Ez a kiírás ugyan potenciálisan nagyobb támogatási összeget biztosít a megvalósítandó projekt számára, mégis kevésbé rugalmas az EKD rendszeréhez képest - teszi hozzá.
Márkus Csaba szerint kedvező folyamatokat indíthatna el, ha a pályázó vállalatok a jövőben divízió-, vagy üzletág-szintű vállalásokat is tehetnének, hiszen egy nagyobb vállalat az egyes piaci szegmenseket megcélzó projektjeire általában könnyebben vállal kötelezettséget, mintha azt a cég egészére vonatkozóan kellene megtennie.
Ugyancsak célszerű lenne, ha a társfinanszírozott pályázatokon elnyert támogatásokat a jövőben más állami támogatásokkal is kombinálni lehetne - vélekedik a Deloitte tanácsadója.
