A megszorító intézkedések hatásának megismerése érdekében az ACNielsen összehasonlította az elmúlt négy évben az augusztus-novemberi időszakok átlagos fogyasztói árait. Élelmiszernél megállapították, hogy általában a négy évvel korábbi szinten mozognak az árak. Háztartási vegyi árunál pedig tavaly átlagosan 10 százalék körüli csökkenést tártak fel, a négy évvel ezelőtti átlagárakhoz képest. Ezek az átlagok azonban egész Magyarországra vonatkoznak. Egyes bolttípusokban, illetve termékcsoportokban ettől jelentősen eltérően mozoghatnak az árak. Az ACNielsen piackutatóinak tapasztalatai szerint a kereskedelem koncentrációja, a modern bolttípusok előretörése, és a vele járó sok akció okozza az átlagos fogyasztói árak stabilitását, sőt némi csökkenését.
Az ACNielsen által felmért 86 élelmiszer kategória együttes évi forgalma meghaladja az 1 050 milliárd forintot. A top 10 típusra az összes bolti eladás több mint 50 százaléka jut. Itt általában emelkedett az értékesítés; egyetlen kivétel a szénsavas üdítőital. A forgalom nagyságát tekintve listavezető feldolgozott húskészítmény mutatója plusz 9, majd a sör következik 1, a sajt pedig 10 százalékkal. A szénsavas üdítő mutatója mínusz 1 százalék, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.
Az ACNielsen által vizsgált 57 háztartási vegyiáru kategória együttes évi forgalma meghaladja a 250 milliárd forintot. Hasonlóan az élelmiszerekhez a legkeresettebb tíz termékre a teljes forgalom 50 százaléknál nagyobb része jut. A növekedési index itt kivétel nélkül mindegyik termékcsoportnál pozitív. A legnagyobb forgalmú mosópor piaca értékben 6 százalékkal bővült. A sorrendben következő toalett papíré és nadrágpelenkáé 9-9, dezodoré és általános tisztítóké 6-6, öblítőé 11, tusfürdőé 6, samponé 4, fogkrémé 1, mosogatószereké pedig 3 százalékkal.
Erősödő diszkontok, hazai láncok és drogériák
A hipermarketek fontos jellemzője, hogy az ACNielsen által mért kategóriákból a háztartási vegyiáru értékben mért forgalmából igen magas arányban, 38 százalékkal részesednek 2005 november-2006 október között. Itt a növekedés egyelőre minimális. Élelmiszerből a hipermarketek részaránya 28 százalék, és lényegében szintén stagnál. A hipermarket piaci részesedésének növekedési üteme jórészt azért lassul, mert az újabban nyitott üzletek a korábbi évekhez képest kisebb alapterületűek. Hiszen egy új, 3000 négyzetméteres hipermarkettel nem lehet akkora forgalmat, illetve növekedést elérni, mint egy 10000 négyzetméteressel.
A hipermarket és drogéria dominál a háztartási vegyiáru piacon, de a diszkont lehetővé teszi a beszerzést a vevők lakóhelye közelében. Az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó kínálat, illetve a saját márkák terjeszkedése eredményezi, hogy a diszkont piaci részesedése háztartási vegyiáruból is növekszik.
Említést érdemel, hogy a hazai tulajdonban lévő láncok piaci részesedése élelmiszerből nőtt, háztartási vegyiáruból csökkent a szóban forgó időszakokban. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Élelmiszernél ugyanis érvényesül a hazai láncok előnye, amely szerint boltjaik a gyakori vásárlásoknak kedvezően, a lakóhelyek közelében működnek.
Kereskedelmi márkák növekvő piaci részesedése
A hard diszkontok terjeszkedésének egyik következménye, hogy növekszik a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése. Az ACNielsen által felmért élelmiszerekből a diszkont eladás 33 százaléka jutott saját márkás termékekre 2004 december-2005 novemberben, rá egy évre pedig már 45 százalék. Ez azt jelenti, hogy a diszkontok pénztárába kerülő minden 100 forintból majdnem a fele, 45 forint saját márkás termék eladásából származik. A magas arányban döntő szerepet játszik a Lidl terjeszkedése és a Plus választék-politikájának új stratégiája. A non-food kategóriákban is erősödtek a diszkontok kereskedelmi márkái: értékben mért eladásuk a diszkontokban az előző évben még 36, de 2005 november-2006 októberben már 46 százalék volt.
