Tényleg ukrán drónok támadták Putyin rezidenciáját? Mint arról korábban beszámoltunk, december 29-én, hétfőn Oroszország azt közölte, hogy hajnalban összesen 91 ukrán drón támadta Putyin elnöknek a Valdajban (Novgorodi megye) található rezidenciáját. Ukrajna hazugságnak minősítette a hírt. De mit mondanak a szakértők?
Rácz András véleménye egyértelmű:
„A Putyin rezidenciája elleni állítólagos ukrán légitámadás – átlátszó hazugság, semmi több”
- indítja keddi bejegyzését az Oroszország-szakértő. Szerinte ugyanis
„semmilyen nyilvános forrásból nem igazolható, hogy történt volna ilyen támadás. Nemhogy 91 drónnal, de egyáltalán semmivel sem.”
Rácz arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz légvédelem igen hatékony, az ukrán drónok 1-3 százaléka jut csak át a többszintű légvédelmi rendszeren. Az orosz hátországban pedig kiterjedt riasztási rendszer működik, és az egyes megyék minden reggel közlik, történt-e területükön támadás, és ha igen, hány ellenséges eszközt semlegesítettek.
Ennek fényében sokatmondó tények az alábbiak Rácz András szerint:
„1. Az orosz védelmi minisztérium dec. 29. reggeli (!) adatai szerint december 28-29-én éjjel az egész országban ÖSSZESEN 89 drónt lőttek le (lásd a Lokator Rosszii Telegram csatorna közleményéről a képernyőfelvételt, illetve a védelmi minisztérium saját Telegram csatornájáról is ugyanezt). Ebbe olyan, a Putyin-dácsától igen messze eső területek is beletartoznak, mint a rosztovi körzet, vagy éppen az Azovi-tenger. Ha pedig summa 89 drónt lőttek le az egész országban, akkor nemigen hihető a Putyin-rezidencia védelmében állítólag lelőtt 91.
És mire ugye délután bejelentették az állítólagos, 91 drónos ukrán támadás a Putyin-dácsa ellen, addigra ugye az aznap reggeli, normál közleményeket már nem lehet meg nem történté tenni.
2. A helyi lakosok Valdajban nem számoltak be arról, hogy kaptak volna SMS-értesítést közelgő légitámadásról. Nem hallották a repülő drónok elég jellegzetes – leginkább fűnyíróra vagy robogóra hasonlító – berregő hangját sem.
3.Nincsenek videók sem az drónok berepüléséről vagy a légvédelem működéséről Valdaj környékén – pedig az orosz közösségi média általában tele van az ilyen „tűzijátékokról” szóló felvételekkel.
Hiába életveszélyes ostobaság légitámadás idején a szabadban tartózkodni (hiszen ugye lehulló roncstól eltévedt légvédelmi lövedékig elég sokféle vas eltalálhatja az embert), mégis sokan csinálják, tényleg rengeteg felvétel szokott lenni... most mégsincs semmi.
4.Nincsenek roncsok sem. Ha valóban történt volna ilyen tömeges támadás, az orosz állami médiában elemi érdeke volna mutogatni (geolokálható módon!) a novgorodi erdőkben füstölgő roncsokat, hogy ezzel is erősítsék a történet hitelességét... mégsem látunk semmi ilyesmit.
+1. Eleve teljesen értelmetlen lett volna drónokkal támadni a rezidenciát. A Valdajban található Putyin-rezidencia Oroszország legjobban védett objektumai közé tartozik. Nyilvános források szerint legalább tizenhat (!) légvédelmi üteg védi, tornyokra helyezett (!) Pancir és földi telepítésű Sz-300-as rendszerek vegyesen, nem beszélve az elektronikus zavaró-berendezésekről és légvédelmi gépágyúkról.”
Rácz szerint, ha az ukránok tényleg támadást akartak volna indítani a rezidencia ellen, akkor azt robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal tették volna.
„Összességében tehát láthatóan az történik, hogy Moszkva hazudik valami teljesen átlátszót, és erre hivatkozva lassítja-szabotálja a fegyverszüneti tárgyalásokat”
- összegez Rácz.
Se bizonyíték, se racionális indok
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője valamivel megengedőbb, noha ő is kiemeli, hogy semmilyen bizonyíték nincsen a Putyin rezidenciája elleni támadásra.
„Ha voltak is ukrán drónok novgorodi megyében, akkor mi bizonyítja, hogy pont a valdaji rezidencia felé tartottak? Meglepő módon az orosz közösségi médiában és telegram csatornákon nincs egyetlen videó sem a tegnapi drónok novgorodi berepüléséről vagy a légvédelem működéséről, pedig általában minden egyes ilyen alkalommal több tucat videóval szoktak tele lenni a megfelelő csatornák. Elméletileg lehetséges, hogy csak durva információs blokád van az ügy körül, de ez a kevésbé valószínű verzió” – írja.
„Egyre inkább az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az oroszok egy újabb hamis-zászlós műveletet használnak a tárgyalások megszakítására vagy elhúzására”
- teszi hozzá.
Ezt a verziót erősíti az is, ha feltesszük a „kinek állt ez érdekében?” kérdését is. „Mindenesetre mindkét verziónak (a rezidencia elleni támadásnak és a hamiszászlós műveletnek) van esélye, bár ahogy leírtam, az első sokkal kevésbé valószínű, mint a második. Az érdekeket nézve nem világos, hogy Putyin rezidenciája elleni feltételezett támadással – ha volt ilyen – mi lehetett volna az ukránok célja. A tárgyalások sikeres, mielőbbi lezárása és a béke alapvető érdekük. Az elmúlt hetekben minden e körül forgott. És pontosan tudják azt is, hogy egy ilyen támadással magára haragíthatnák Trumpot – épp akkor, amikor Zelenszkij éppen kétnapos találkozón van Trump birtokán Floridában” – fogalmaz Bendarzsevszkij Anton.
A szakértő végezetül hozzáteszi, hogy nemzetközi jogi szempontból mind Zelenszkij, mind Putyin legitim katonai célpontnak számít, hiszen ők az ukrán, illetve orosz fegyveres erők főparancsnokai. Oroszország a háború első napjaiban kifejezetten törekedett is az ukrán vezetés elfogására vagy likvidálására – sikertelenül. Azóta viszont mindkét fél tartózkodott a legfelsőbb politikai vezetők elleni támadásoktó.
„Ez nem az említett nemzetközi jog miatt van, hanem sokkal praktikusabb okai vannak. Zelenszkij halála esetén nemzeti hőssé, mártírrá válna, ami nemhogy megtörné, hanem fanatizálhatná az ukrán ellenállást. Hasonlóan rossz következményekkel járna Putyin likvidálása is: radikalizálná a Putyin helyébe lépő, alapvetően Putyin köréből kikerülő vezetést, és akár még nukleáris csapásoknak is utat adna. Zelenszkij túlélése kommunikációs szempontból is érdeke Oroszországnak: így rá lehet hárítani a felelősséget a háború folytatásáért, illetve egy esetleges népszerűtlen békeszerződés aláírásáért” – fejti ki Bendarzsevszkij Anton.
