Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter jobbára elégségesre értékelte a leköszönő dán uniós elnökséget a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésében.
A migrációval kapcsolatban a miniszter azt írta:
„a dán elnökség megtette, amit egy elnökség megtehet az innovatív megoldások elősegítése érdekében. Az Európa Tanácsban is szervezte az ellenállást a nemzetközi egyezmények újraértelmezése és a nemzetközi bírói gyakorlat átalakítása érdekében. De a Migrációs Paktum felülvizsgálata tabu volt számára, és asszisztált egy olyan szolidaritási mechanizmus elfogadásához, ami semmibe veszi Magyarország határvédelmi erőfeszítéseit és migránsok relokációjára kötelezne bennünket… Osztályzat: közepes”.
A versenyképesség kapcsán a miniszter azt írta: az elnökség igyekezett előmozdítani az adminisztratív és szabályozási terheket csökkentő omnibus csomagokat – az Európai Parlament szabotálása mellett. Nem tudott azonban valódi ellensúlyt képezni vagy legalább érdemi felügyeletet megvalósítani a bizottság kereskedelempolitikája felett. A versenypolitikai fókusz pedig szép lassan átcsúszott biztonság- és védelempolitikai irányba. Az elnökség keresztülerőltette a tanácson az orosz gázimport betiltását célzó RepowerEU szabályozást, ami tovább növeli a már amúgy is magas energiaárakat és ellátásbiztonsági kockázatot is jelent. A 2040-re vonatkozó, 90 százalékos üvegházhatású gáz csökkentését előíró, irreális klímacél ügyében is hajthatatlan volt, ezzel tovább rontotta az európai vállalkozások versenyképességét. Ma az EU nagyobb versenyképességi válságban van, mint a magyar elnökség alatt a Budapesti Nyilatkozat elfogadásakor. Osztályzat: elégséges.
A hétéves költségvetés kapcsán a miniszter azt írta: az elnökség működtette a gépezetet, elkészült egy tárgyalási keret is. De az év végén semmivel sem állunk közelebb a nagy kérdések megválaszolásához, mint fél évvel ezelőtt. A dánoknak minden bizonnyal tetszik a bizottság javaslata: kevesebb pénz a mezőgazdaságra és a kohéziós politikára, több pénz Ukrajnára és a védelemre – mindezt a politikai nyomásgyakorlás lehetőségének kiterjesztése mellett. Nem is nagyon adtak lehetőséget az érdemi politikai vitára a tagállamok között – az Európai Parlament pedig örömmel vette át a kezdeményezést… Osztályzat: elégséges.
A biztonság és védelem témakörében a miniszter azt írta: a dán elnökség nem az európai védelmi ipari kapacitásokat építette, hanem elkezdte felkészíteni Európát egy Ukrajna területén Oroszországgal vívott közvetlen katonai konfliktusra – az ukrán hadigépezet és védelmi ipari komplexum egyre erőteljesebb támogatása mellett. Osztályzat: elégséges.
A bővítés témakörében a miniszter azt írta: az elnökség merevsége miatt a Tanács évek óta először nem tudott bővítési következtetéseket elfogadni. Ukrajna esetében szinte nem volt olyan eljárási szabály, amit a tanács ne hágott volna át. Általában véve is az érdem alapú bővítést felülírták a politikai megfontolások. A Nyugat-Balkánon az elnökség hozta a kötelezőt Albánia és Montenegró előrelépésével, de a többi néma csend… Osztályzat: elégséges.
A diplomácia és protokoll témakörében a miniszter azt írta: az elnökség protokoll ajándéka egy tollkészlet volt, amit elhasznált ukrán töltényhüvelyekből gyártottak Ukrajnában. Precedens nélküli informális tanácsülésre is sor került Lvivben (Lemberg), ahol elvileg a bővítési folyamat felgyorsításáról lett volna szó – de a tagjelölt országok közül érdekes módon csak a házigazda Ukrajna kapott meghívást. Mindezt tagállami konszenzus hiányában, és bevallottan politikai nyomásgyakorlási szándékkal. Ennyit a semleges elnökségi szerepről… Osztályzat: elégtelen.
(MTI)
