Az egészségpénztári munkáltatói befizetések és az üdülési csekk megadóztatása miatt feltételezhetően a jövőben sem javul a dolgozók egészsége hazánkban. Ezzel azt üzente a politika, hogy ez számára nem fontos téma – mondta lapunknak Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke.
Ráadásul a gazdasági válság miatt a mostani üzleti környezet sem ideális a tekintetben, hogy a cégek mennyire figyelnek oda a munkavállalók egészségére. A dolgozók pedig azt látják, hogy számos kollegájukat elbocsátották, és a médiában is folyamatosak a létszámcsökkentésről szóló hírek. Emiatt sokan félnek kivenni a nekik járó szabadságot, vagy ha mégis megteszik, bűnösnek érzik magukat. Így egyesek ahelyett, hogy elmennének pihenni, és újratöltődni, a munkára koncentrálnak, remélve, hogy ezt értékelik a főnökeik.
„Sok embertől hallottam, hogy bűntudatot éreznek már amiatt is, hogy felmerült bennük az ötlet: vegyenek ki néhány napot” – nyilatkozta a Forbes.com-nak Eric Winegardner, a Monster.com karrierportál elnöke. „Azt mondják, örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk” – tette hozzá.
Inkább megtakarítunk, mint nyaralunk?
Magyarországon inkább az jellemző, hogy az alkalmazottak egy része betegszabadságra nem mer elmenni, a fizetett szabadság viszont nem tartozik ebbe a körbe – vélte Kapás Zsolt. Ugyanakkor a válság miatt a forrás oldaláról lehetnek problémák, ami a dolgozók pihenését, nyaralását illeti. Az emberek ugyanis most, ha van is egy kis félretett pénzük, inkább megtakarításban gondolkodnak.
Emiatt várhatóan romlani fognak idén a nyaralási mutatók – fűzte hozzá. Ennek némileg ellentmondanak a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából végzett felmérés eredményei, miszerint idén május és szeptember között minden második magyar háztartás (51,8 százalék) tervez utazást. A kutatás szerint meglepő módon többet költhetünk utazásra, mint tavaly: a hazai lakosság várhatóan 186 milliárd forintot fog elkölteni belföldi utazásra ebben az időszakban. Ez az összeg jelentősen meghaladja a 2008-as főszezoni terveket.
Kapás Zsolt szerint a válságban az a tendencia is megfigyelhető, hogy némely vállalkozás kifejezetten ösztönzi, hogy a munkavállalók vegyenek ki szabadságot. Ez azonban a legtöbbször fizetés nélküli szabadságot jelent a termelés vagy a bevételek visszaesése miatt. Ez azonban nem növeli az üdülésre fordítható forrásokat, és a pihenés helyett valószínűleg csak a stresszt növelik a létbizonytalanságban élő dolgozókban.
Van, akinek luxus a szabadság
Jellemző, hogy most az alkalmazottak még jobban próbálnak teljesíteni anélkül, hogy azt kompenzálná a cégük. A szabadságra pedig néhányuk úgy tekint, hogy luxus lenne azt kivenni. Márpedig ha a dolgozók nem töltenek azzal elegendő időt, hogy újratöltsék az elemeket, akkor azok teljesen le fognak merülni. Ennek pedig az egészségük látja majd a kárát, ami miatt végzetes hibákat követhetnek el a munkahelyükön.
Sok ember azt mondja, hogy nem tudja teljesen elengedni magát, ha elmegy egy teljes hétre szabadságra. Aki így gondolkodik, annak esetleg érdemes inkább hosszú hétvégéket terveznie. Ha úgy érezzük, hogy a főnökünk rossz néven veszi, ha hosszú időre eltűnünk az irodából, akkor indokoljuk meg neki, hogy miért tesszük azt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tengerpartra készülünk a családunkkal, hogy az évnek ebben a néhány napjában minőségi időt töltsünk el velük.
Ha nem nyaralunk, legalább sportoljunk
Kapás Zsolt úgy látja: nem olyan nagy tragédia, ha kihagyjuk a nyaralást, ez nem veszélyezteti hosszú távon az egészséget. Ennél fontosabb, hogy a mindennapokban iktassunk be rekreációs tevékenységeket, például sportolást, hogy a napi gőzt ki tudjuk ereszteni.
Ha mégis úgy döntünk, a mostani nehéz időszakban is elmegyünk nyaralni, akkor próbáljunk meg teljesen kikapcsolódni, és ne azon járjon az agyunk, hogy miket kell majd elvégeznünk, ha visszamegyünk dolgozni. Csak a nyaralásra koncentráljunk, és tereljük el a gondolatainkat a munkánkról. Mondogassuk magunkban: vakációzni jöttem, és most csakis ez érdekel. Nem utolsósorban pedig ne feledjük: pénzt áldoztunk arra, hogy jól érezzük magunkat.
Kovács Zita
