A magyarok "tervezett” vásárlóknak számítanak a kelet-európai régióban. Gyakran halljuk azt a megállapítást, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbá válnak, ha vásárlásról van szó. A 2000-es évek közepéig tipikusnak mondott élményszerű vásárlás valóban egyre kevésbé jellemző a hazai vevőkre – állapítja meg a GfK Hungária Shopper VIP kutatása, amely 11 közép-európai országban, illetve Ausztriában vizsgálta a napi fogyasztási cikkek iránti keresletet.
A magyarok a gyors vásárlás és az alternatíva keresők mintaképei. A hazai vevők 55 százaléka – a legmagasabb érték a régiónkban – vallja magáról, hogy vásárlás közben rendszerint gyors döntést hoz a bolton belül. Ugyanígy a hazai vásárlók értettek legnagyobb arányban egyet azzal az állítással, hogy előre megtervezik a vásárlásaikat, mert így hatékonyak tudnak lenni.
"A vásárláshoz kapcsolódó kényelem és élményszerűség leginkább a lengyelek, az ukránok és az oroszok jellemzője, amely merőben másfajta viselkedést mutat, mint amit itthon tapasztalunk" - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatója.
Racionális vásárlói döntések a "fejlettebb" piacokon
Úgy tűnik, hogy a racionális vásárlási döntés a "fejlettebb” piacok sajátossága. A koncentrált kiskereskedelemmel rendelkező Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és hazánkban a fogyasztók legalább kétharmada összehasonlítja a márkák árait, mielőtt választana közülük. Az ésszerű vásárlás másik sajátossága, hogy mennyire tervezzük meg előre, mit is szeretnénk vásárolni, illetve milyen gyakran lépjük túl az eltervezett keretet.
A hazai vásárlók a legtudatosabbak közé tartoznak Kelet-Európában. A magyarok 82 százaléka az állítja magáról, hogy a vásárlásait tudatosan megtervezi előre.
Élményszerű, nézelődő vásárlás délen
A racionális vásárlási döntések ellenpólusa, az élményszerű, nézelődő vásárlás sokkal jellemzőbb a déli régióra. A bolgár, a szerb és a horvát vásárlók kétharmada élvezi a vásárlást. A bolgárok és a románok pedig még más vevőkkel is szívesen beszélgetnek a vásárlás alkalmával.
A napi fogyasztási cikkek „bespájzolása” még néhány évvel ezelőtt is tipikusnak számított hazánkban. Szerbiához hasonlóan ma már nálunk is csak a háziasszonyok harmadára igaz, hogy nagyobb készleteket tartanának otthon. Ezzel szemben például az orosz vagy a román családok kétharmada „spájzol”. Egyre jellemzőbb lesz a hazai vevőkre, hogy vásárlásaikat úgy optimalizálják, hogy többször, de egyúttal kevesebbet vásárolnak.
