Nem lesz közös csatlakozás

A nizzai Európai Konferencián egyszer és mindenkorra lekerült a napirendről az Európai Unió
bővítésének azonos idejű megvalósítása, hogy az első hullámban nagyszámú jelölt országot vegyenek
fel egyszerre - értékelte a magyar kormányfő a nizzai találkozó első napi eseményeit. A 15
EU-tagország, a 13 tagjelölt, valamint Svájc első számú vezetőinek részvételével megtartott
konferencián elhangzott felszólalásában Orbán Viktor megállapította, hogy az unió előtt történelmi
lehetőség nyílik Európa újraegyesítésére. Magyarországon derűlátóan tekintenek ennek
megvalósulása elé, de nem zárják ki egy kedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezését sem. Ez
utóbbi csalódottságot és némi zavart okozna ugyan az országban, de nem változtatna azon az
eltökéltségén, amellyel az uniós tagságra törekszik - szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor
kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy az unió ne állítson további
akadályokat a bővítés elé, s üdvözölte a soros elnökséget januárban átvevő Svédország programját,
amely a megvalósítandó feladatok között az első helyre sorolta a bővítést.

Magyarország a maga részéről 2002 végétől készen áll a csatlakozásra - erősítette meg Orbán,
emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy a csatlakozási menetrend az uniós tárgyalási álláspontok
előterjesztésétől is függ. A kormányfő kérte a tizenötöket, fogadják el az Európai Bizottság
ütemtervét, amely szerint 2002 folyamán lezárhatók a csatlakozási tárgyalások a legfelkészültebb
jelöltekkel. A konferencián az EU-tagországok vezetői valamennyien támogatásukról biztosították a
bizottsági menetrendet, és megerősítették azt is, hogy az integráció jövőjéről való közös
gondolkodásba a tagjelölteket is be kell vonni - közölte a miniszterelnök. Egységesek a tizenötök
abban is - fűzte hozzá -, hogy fel kell venni az unióba azokat a jelölteket, amelyek elvégezték a
felkészülés munkáját. Valamennyi tagország megerősítette továbbá, hogy bármilyen további
reformok valósuljanak is meg az unióban, azok nem válhatnak a bővítés akadályává. Magyarország
csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban Orbán Viktor megállapította, hogy a kétéves költségvetés
elfogadása rendkívül kedvező feltételeket teremt a folyamat felgyorsításához. Azt jelenti ugyanis,
hogy jövőre a parlamentnek nem kell a költségvetéssel foglalkoznia, így minden idejét a
jogharmonizációval kapcsolatos feladatok elvégzésének szentelheti. Nemcsak Magyarország, de
partnerei is úgy vélik, hogy ez minőségi ugrást eredményezhet a felkészülésben - állapította meg a
miniszterelnök.

Magyarország számára kifejezetten kedvező, hogy egyelőre az uniónak sincsenek kiforrott
elképzelései az integráció távolabbi jövőjével kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a
közösségi és tagállami hatáskörök világos elhatárolása vagy a szubszidiaritás, mert így be tud
kapcsolódni a róluk folytatandó vitákba - mondta az MTI kérdésére válaszolva Orbán Viktor.
Magyarországnak természetesen van álláspontja ezzel kapcsolatban, de ennek alakításába a
közvéleményt is be kell vonni. A magyar kormány ezért csak a későbbi tudományos, társadalmi
viták után és fényében kívánja ismertetni hivatalos álláspontját az integráció jövőjéről - fűzte hozzá a
kormányfő.