Nem minden gagyi, ami kínai

Milyen lehetőségeik vannak a magyar cégeknek Oroszországban?

Kapcsolatépítés a legmagasabb szinten

A keleti kapcsolatok erősítésén belül kormányzati szinten a Távol-Kelet mellett az évekig "elfelejtett" Oroszország is egyre fontosabb szerepet játszik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban történt oroszországi látogatásakor például egy olyan agrármegállapodást kötöttek, amely a magyar termékek kivitelét támogatná. A felek kommunikációjából az szűrhető le, hogy a nagy államközi megállapodás - mint általában - nem konkrét segítségnyújtást jelent, hanem főképp a két ország gazdasági szereplői közötti bizalmat növeli.

A magyar cégek ennek a szerződésnek a szárnyai alatt az agrárium szinte minden területén megjelenhetnek Oroszországban: az állattenyésztésen belül például az állatok felnevelése és feldolgozása egyaránt szóba jöhet. A megállapodás célja az is, hogy a 90-es évek előtt Oroszországban rendkívül kelendő magyar borok újból teret nyerjenek a külpiacon. Gilyán György szerint van remény arra, hogy visszaszerezzük elvesztett piaci részesedésünket, azonban ehhez a magyar bortermelőknek össze kellene fogniuk, hogy folyamatosan a kívánt mennyiségben és minőségben tudjanak szállítani.

Oroszországban regionális fejlesztési programok indultak az elmaradott térségek jólétének növelésére. Vlagyimir Putyin elnök ígérete szerint ezekbe a projektekbe az ottani piac iránt érdeklődő magyar cégek is bekapcsolódhatnak majd.

Nem árasztja el a keleti tőke az országot

A nagy érdeklődés ellenére viszonylag csekély mértékben érkeznek a kínai befektetések Magyarországra: a különböző cégeken keresztül beáramló kínai tőke nagysága eddig összesen a fél milliárd dollárt sem érte el. Nagyobb befektetések azonban egyelőre Nyugat-Európában sem jelentek meg, ami az ázsiai kultúrából eredő óvatos terjeszkedés számlájára is róható.

Az egyik legnagyobb kínai projekt itthon a 250 millió eurós Asia Center, amely egyesek szerint Közép-Európa legnagyobb kereskedelmi csomópontja. A Bank of China szintén Magyarországot választotta európai székhelyének. Körülbelül 1000 kínai cég működik az országban, amelyek nagy részét a kisebb ruhásüzletek és éttermek teszik ki. A kínai befektetők közül érdemes megemlíteni a China Mart, a Huawei és a ZTE terjeszkedését, de találhatunk libatenyésztő telepet, dzsekigyártó céget és szállodaipari beruházásokat is. Oroszország befektetések tekintetében egyértelműen a volt szovjet tagállamokra összpontosít, a magyarországi lehetőségeket csupán az utóbbi időben kezdték felismerni.

Újabb vetélytárs a láthatáron

Oroszország és Kína számára Magyarország - nem utolsósorban a záhonyi logisztikai központ megépítésével - elosztóközponttá válhatna. Azonban igyekeznie kellene az országnak a fejlesztésekkel, ugyanis Románia uniós csatlakozásával komoly versenytársunk akadt a logisztikai centrummá válás tekintetében. Úgy tudjuk, az Oroszországgal és Ukrajnával közös háromszereplős projektet mindeddig az ukrajnai belpolitikai események késleltették, a kormányzat azonban hamarosan "fel kívánja melegíteni" az elfekvő terveket.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
WTO-eljárás indult a kínai vámok miatt
Magyar cégek is részt vettek a kínai high tech vásáron
Mr. Gorbacsov elvtárs, a maga szíve sose fáj?
Gyurcsány-vizit Putyinnál: a gáztól a gabonáig