Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

2011-ben egy alkalmazott átlagosan 1980 órát dolgozott Magyarországon, ami heti 38 óra munkát jelent. A magyaroknál többet mindössze három nemzet dolgozott tavaly.

Magyarországon kellett az egyik legtöbbet dolgozni...

Az OECD egy júliusban megjelentetett tanulmánya szerint a vizsgált 32 ország többségében átlagosan 20 órával csökkent az átlagosan, egy dolgozó által ledolgozott munkaórák száma 2011-ben. Ezzel szemben Magyarországon 18 órával 1980 órára nőtt az évben ledolgozott órák száma 2010-hez képest, ami heti szinten 38 órát jelent. A magyar adat ráadásul jóval az 1776 órás OECD-átlag felett van; vagyis a vizsgált országokban átlagosan 34,1 órát töltöttek munkával az alkalmazottak egy héten.

A visegrádi országokkal összehasonlítva egyébként hazánkban töltik a dolgozók a legtöbb időt munkával, hiszen Lengyelországban 1937, Szlovákiában 1793, Csehországban pedig 1774 órát dolgoztak átlagosan 2011-ben. A heti munkaórák számában a lengyelekkel szemben nincs sok különbség, alig 0,3 óra, ám a szlovákok a magyarok 38 órájával szemben mindössze heti 34,5 órát dolgoztak átlagosan az év során, a csehek pedig 34,1 órát.

Az OECD által vizsgált 32 ország viszonylatában is élen áll Magyarország, hiszen 2011-ben a miénknél magasabb évesített munkaóraszám csak Görögországban (2032 óra, vagyis heti 39 órát), Chilében (2047 óra, heti 39,3 órát) és Mexikóban (2250 óra, vagyis heti 43,7 órát) jött ki.

Magyarországon a 2011-es 1980 óránál többet legutóbb 2008-ban dolgoztak a munkavállalók, mivel akkor az OECD szerint 1988 órát dolgozott egy alkalmazott az év során, ám azt ezt megelőző években, az 1990-es évek második felében többször az évi 2000 órát is meghaladta a munkaórák száma Magyarországon.

... Hollandiában pedig a legkevesebbet

2011-ben az OECD által vizsgált országok közül Hollandia volt az, amelyik kiemelkedett a többi közül, hiszen "mindössze" 1379 órát dolgozott egy alkalmazott átlagosan az év során, ami heti 26,5 órának felel meg. Bár azt meg kell jegyezni, hogy az országban kiemelkedő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, vagyis 37,2 százalékos a foglalkoztatottak arányában, ami a legmagasabbnak számít a vizsgált országok között. Ezzel szemben ugyanakkor Magyarországon mindössze 4,7 százaléka az alkalmazottaknak dolgozik részmunkaidőben, nálunk alacsonyabbat csak Szlovákiában és Csehországban regisztrált az OECD. Előbbinél 4, a cseheknél pedig 3,9 százalék.

A hollandok esetében tehát mindenképpen a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya is eredményezte ezt az alacsony értéket. A részmunkaidős állás viszont nemcsak a munkaórára, de a munkanélküliségi rátára is kedvező hatással van, hiszen a negyedik legalacsonyabb az állástalanok aránya a vizsgált országok közül: 4,4 százalék.

Ennél kicsivel többet, de még mindig az egyik legkevesebbet dolgozott Németországban egy alkalmazott, hiszen itt 1411 éves munkaórát "hozott ki" a statisztika, ami egy hétre 27,1 órát jelent. Bár ennek ellenére nem náluk a második legmagasabb a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya. A németek a maguk 22,1 százalékával csak a hatodik helyre voltak jók az OECD statisztikája szerint.

A harmadik legelőkelőbb helyezést érték el a norvég alkalmazottak, hiszen 2011-ben átlagosan 1426 órát dolgozott egy alkalmazott, ami azt jelenti, hogy egy hét 27,4 óra munkaidőből állt számukra.

SzS.
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.