A kutatás egyik legfontosabb és legérdekesebb eredménye, hogy bár különböző mértékben, de mindhárom ország válaszadóira jellemző, hogy elégedetlenek az országukban működő cégek társadalmi felelősségvállalás terén nyújtott teljesítményével, valamint azzal az információmennyiséggel, amit a vállalatok ezzel kapcsolatban elérhetővé tesznek számukra.
A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a vállalatoknak a részvényesek, tulajdonosok érdekein túl az érintettek – mint például az alkalmazottak, helyi közösségek, fogyasztók, civil szervezetek vagy a természeti környezet – érdekeit is figyelembe kellene venniük. Ezzel az állítással több bolgár, mint lengyel válaszadó értett egyet teljes mértékben, bár összességében a két országban megegyezik azok aránya, akik közepes vagy teljes mértékben osztották e véleményt: a felmérésben részt vevők közel nyolcvan százaléka választotta e két válaszlehetőség egyikét.
Ezzel szemben a magyar válaszadók vállalatokkal szembeni elvárása lényegesen alacsonyabb volt: kevesebb, mint hetven százalékuk tartotta jogos elvárásnak azt, hogy a cégek az érintettek érdekeit is figyelembe vegyék az üzleti döntéshozatal során, áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Nagyjából kétszer annyi bolgár és magyar (közel 20 százalék), mint lengyel (10 százalék) válaszadó vélekedett úgy, hogy a saját hazájában tevékenykedő cégek többsége egyáltalán nem veszi figyelembe az érintettek érdekeit. A vizsgált országok közül Bulgáriában támasztották a legnagyobb elvárásokat az érintettek véleményének figyelembe vételével kapcsolatban, valamint az elégedetlenség mértéke is itt volt a legmagasabb.
Kevés a tudatos magyar fogyasztó
A bolgár válaszadók egyharmada tartotta nagyon fontosnak, további egyharmada pedig közepesen fontosnak, hogy felelősen működő vállalat termékeit vásárolja. Ugyanez az arány a lengyel válaszadók körében ötven, a magyarok esetében csupán negyven százalék. Az eredmények alapján a bolgárok fogyasztói döntéseiben nagyobb szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás, mint a magyar és a lengyel fogyasztók esetében.
A felmérésben részt vevő bolgárok több mint harmada, a magyar válaszadók közel harmada volt azon a véleményen, hogy nem rendelkezik elegendő információval a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményével kapcsolatban. Lengyelországban ez az arány tizenöt százaléknál alacsonyabb volt, ugyanakkor itt a fogyasztók negyede teljes mértékben elégedett volt a számára elérhető információ-mennyiséggel. Ez ismét megerősíti azt az állítást, hogy a bolgár és magyar válaszadók magasabb elvárásokat támasztanak és kevésbé elégedettek a hazájukban működő cégek teljesítményével, mint a lengyelek.
A média a leghitelesebb forrás
Bulgáriában és Magyarországon a válaszadók úgy vélik, hogy a vállalatok CSR iránti elkötelezettsége akkor a leghitelesebb, ha az egyes vállalatok társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos lépéseiket a médiában bemutatják. Ezzel szemben a lengyelek számára a különböző menedzsment sztenderdek alkalmazása lenne a leginkább hiteles módszer. Legkevésbé hiteles eszköznek a bolgárok a független fél általi hitelesítést tartották, a lengyelek és a magyarok pedig a CSR-ral kapcsolatos vállalati hirdetéseket.
A leghitelesebb információforrásként – elég nagy eltérésekkel ugyan, de – mindhárom országban a médiát említették: a bolgár válaszadók kétharmada, míg a lengyelek és a magyarok kevesebb, mint fele volt ezen a véleményen. Ez a felmérés egyik legérdekesebb eredménye, mivel nemzetközi szinten, de különösen Közép- és Kelet Európában a média hitelességének csökkenése a jellemző tendencia.
A hiteles információforrások listáján a második helyezést mindhárom országban a független, globálisan elismert, társadalmi és környezeti teljesítményt összehasonlító vállalati rangsorok érték el. Legmagasabb arányban a magyar résztvevők választották ezt a lehetőséget (közel 30 százalék) – ez jól mutatja az átlátható, vállalati eredményeket összemérő listák elfogadottságát és a hasonló módszerek iránti igényt. A harmadik leghitelesebb információforrás a vállalatok által készített társadalmi és környezeti jelentés lett, mely eszközt legmagasabb arányban a lengyel válaszadók említették (15 százalék).
