Rossz konfliktusmegoldók a főnökök
Konfliktusok - köztük gazdaságiak - mindig is voltak és lesznek, de nem mindegy, mennyi időt, energiát és pénzt pazarlunk azok megoldására - hívta fel a figyelmet Fürjes Balázs, az Invitel Zrt. szabályozási igazgatója a napokban megtartott A sikeres vezető című konferencia egyik előadásában.
A cégvezetők többsége nagy erőforrásokat pazarol a nézeteltérések kezelésére, pedig a konfliktuskezelés olyan készség, ami tanulható. Aki ezt felismeri, óriási károkat kerülhet el vállalata életében, hiszen tudjuk, hogy a bizonytalanság milyen rossz hatással van az üzleti életre. Ezt támasztja alá, hogy - becslések szerint - a gazdasági perek évente összességében mintegy tízmilliárd forint veszteséget jelentenek a hazai társaságoknak.
Emellett a kiesett munkaidő és a teljesítmény elvesztése további húsz milliárd forintjába kerül a cégeknek. Ez az összeg még inkább elképesztőnek tűnik, ha belegondolunk, hogy csak egy részük indokolt és elkerülhetetlen.
Nem is gondolnánk, hogy a konfliktusok mennyi időt vesznek el: a vezetők munkaidejük 20-40 százalékát fordítják ezek megoldására. Ráadásul egy felmérés szerint a felsővezetők négyszer annyi időt szánnak erre, mint a jogi osztály.
Kerülik a konfliktusokat
Már csak azért is érdemes a menedzsereknek képeztetniük magukat annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan tudják rendezni a konfliktusokat, mert nagy részük a jelek szerint nem szeret ezekkel foglalkozni. Egy kutatás szerint ugyanis a vezetők kétharmada konfliktuskerülő, és egyharmada inkább "leugrik ejtőernyővel", minthogy felhozza kollégája negatív teljesítményét.
Ráadásul a magyar kultúra még kevésbé támogatja a konfliktuskeresést, illetve a nyílt és őszinte párbeszédet. Egyéni érdekeket követő, széthúzó társadalom vagyunk, amit az is bizonyít, hogy egy nemzetközi felmérés szerint - amely során több mint hatvan országban vizsgálódtak - a társadalmi együttműködést illetően csak az utolsó előtti helyet sikerült elfoglalni. Márpedig az együttműködés hiánya a gazdasági és társadalmi fejlődés elégtelenségének egyik alapproblémája.
Ugyanakkor azt is jó látni, hogy a konfliktusokat nem megszüntetni kell (hiszen azok újabb és újabb formában mindig felmerülnek majd), hanem meg kell tanulni hatékonyan kezelni azokat. Ehhez esetleg szükséges külső szakértő bevonása is.
Tanulni kell a viták kezelését
A jó hír, hogy ez tanulható; szakaszai a felkészülés (érzelmileg el kell távolodni, és időt kell hagyni a sértett feleknek), a bizalom építése (át kell gondolni, milyen engedményeket tehetünk), a megoldáskeresés, az elfogadás segítése és a fejlődés.
Ne feledjük, hogy mások segítségét is kérhetjük, akik semleges szereplőként, kívülről tudják szemlélni a nézeteltérést. Akár hívhatunk egy barátot vagy ismerőst is, aki figyel és visszajelzést ad, és talán már ezzel is közelebb vezethet minket a megoldáshoz.
Jó ötlet lehet egy olyan ügyvédet keresni, aki nem a peresítésben érdekelt, vagy kérjünk fel egy tárgyalási és konfliktuskezelési tanácsadót. Magyarországon még viszonylag kevesen veszik igénybe a mediátor (közvetítő) segítségét, pedig ez is megfelelő módszer lehet, hogy elkerüljük a bíróságot, és ezáltal kevesebb költségbe kerüljön az ilyen ügyek rendezése. Utóbbi egyébként a cégek visszajelzései szerint rendkívül hatékony szokott lenni, 60-80 százalékban sikeresen végződik a konfliktusok megoldása.
De még jobb lenne, ha megelőznénk a bajt, és többet törődnénk üzleti kapcsolataink "egészségével". Az emberek többsége rájött, hogy a wellness jobb, mint orvoshoz fordulni. Az üzleti életben viszont még kevesen ismerték fel, hogy a business wellnesszel a bajok nagy része elkerülhető – összegezte tapasztalatait Fürjes Balázs.
Kovács Zita
