A szakmai konferenciákon évek óta kifogásolják, hogy megyénként - illetve a fővárosban - mindössze egy-egy építésfelügyelő tevékenykedik. Ráadásul a húsz felügyelőnek csak fele főállású, a másik tíz fő részmunkaidőben felügyel. Az ÖTM-ben készített kormányhatározat tervezete 2008. január 1-jétől regionális közigazgatási hivatalonként hat főállású felügyelőt irányoz elő.
A bővítés 210 millió forintba kerülne a költségvetésnek évente. Egy felügyelő személyi kiadása - bruttó háromszázezer forintos havi bérrel számolva - ötmillióra rúg, ehhez jönnek a másfél milliós dologi kiadások, amiből egymillióba kerül az autó fenntartása, üzemeltetése.
Az utolsó, statisztikailag feldolgozott évben, 2005-ben 88 ezer építési engedélyt adtak ki az országban, az ezek alapján megindult építkezések 2,9 százalékát ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált épületek 85 százaléka (1470 darab) lakóépület volt. Az üdülők 2 százalékot, míg az intézményi épületek 4 százalékot képviseltek az ellenőrizött épületekből.
A felügyelők által ellenőrzött épületek 13,8 százalékában találtak szerkezeti hibát, a vizsgált anyagok, szerkezetek 9,4 százalékának pedig nem volt megfelelőségi igazolása (ezeket tilos beépíteni). A vizsgálatok 3,3 százaléka végződött a kivitelezés leállításával.
Az építésfelügyeletről szóló kormányrendelet tervezete hét pontba foglalja azt, hogy mit ellenőrizhet a hatóság. Ebbe a körbe tartozik például az engedélyek megléte, a kivitelezés kezdetének bejelentése, az építési napló vezetése, a technológiai szabályok betartása és az anyagok, szerkezetek megfelelőségi igazolása. Amennyiben az épület állékonysága életet veszélyeztet, az építkezést le kell állítani. A felügyelő megbírságolhatja a kivitelezőt, a felelős műszaki vezetőt, az építtetőt, a műszaki ellenőrt és a tervezőt is.