Az utóbbi évek tendenciái – a női munkavállalók, a gyermeküket egyedül nevelő és egyidejűleg dolgozó szülők egyre emelkedő száma, a munka szintén növekvő mennyisége – eredményeképpen a munkavállaló egyre nehezebben tudja fenntartani a munkája és magánélete közötti egyensúlyt.
Az Egyesült Királyságban, a skandináv államokban, Kanadában és Ausztráliában az így kialakult konfliktus feloldására kezdett elterjedni a családbarát munkahely fogalma, mely lehetővé teszi a dolgozók számára a munkából eredő kötelezettségek és a magánélethez kapcsolódó feladatok összeegyeztetését.
„A családbarát munkahelyek megteremtéséhez nincs szükség drasztikus vagy költséges megoldásokra, a változtatásnak számos egyszerű és olcsó eszköze létezik – mondta el Ríz Ádám, a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának igazgatója. – Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a munka és a magánélet egyensúlya mellett elkötelezett cégek sokkal produktívabban működnek. A családbarát vállalatoknál dolgozók kevesebbet hiányoznak munkahelyükről, inkább magukénak érzik a cég problémáit, lelkesebben, hatékonyabban dolgoznak és fokozottabban tudnak a munkájukra koncentrálni.”
Mára a családbarát munkahely elve olyannyira kiemelt jelentőségűvé vált, hogy szabályozását több európai uniós irányelv is előírja. A gyakorlat meghonosítására nemcsak külföldön, de Magyarországon is történtek lépések. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 2006-ban kiírt pályázata a fent leírt problémákra kínált megoldási lehetőséget.
A program célkitűzése az volt, hogy családbarát munkaszervezeti, munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszerek és munkahelyi politikák szélesebb körű elterjesztésével, családbarát települések kialakításával kiegyensúlyozottabbá váljon a munka és a családi élet viszonya.
A pályázati kiírás sajátossága volt, hogy nem pénzt, hanem szolgáltatást nyerhettek azok, akik megfeleltek a pályázati kiírásnak. A hét nyertessel – Hajdúszoboszló, Csenger, Nagyecsed, Balkány és Tokaj önkormányzata, a Pécsi Vízmű és a KaszCoop Kft. – egy nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szakértőcsoport kezdett dolgozni.
A szakértőcsoport a nyertes pályázóval együtt megvizsgálta az alaphelyzetet, és közösen meghatározták, milyen feladatokat hajtanak végre. A programok közös elemeként minden nyertes pályázóval megalkották az esélyegyenlőség megteremtését célzó terveket, valamint esélyegyenlőségi képzést tartottak.
