A jelentésből kiderül, hogy a ráfordítások a GDP 0,94 százalékát teszi ki. Az EU tagállamaiban ez az arány átlagosan 2 százalék, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban pedig 7-9 százalék. A magyarországi kutatóhelyek száma 15,5 százalékkal nőtt, amelyből 301 új kutatóhely felsőoktatási intézményekhez vagy vállalatokhoz kötődött, 12 pedig új kutatóintézet, vagy egyéb új kutatóhely.
A vállalkozások több mint 20 százalékkal, a felsőoktatási kutatóhelyek mintegy 43 százalékkal költöttek többet, mint 2000-ben. A többi kutatóhelyen 33 százalékos volt a növekedés. A K+F beruházások értékének emelkedése 2001-ben 31 százalékot tett ki, ami 12 százalékponttal elmarad a megelőző évi adattól. A KSH szerint a szerényebb ütemű növekedés annak a következménye, hogy az összes beruházáson belül döntő részarányt képviselő vállalkozási szektor 2000. évi kiugróan magas, 60 százalékos növekedéshez képest tavaly csak 8,5 százalékos bővülést regisztráltak. A K+F tevékenységet 88 százalékban a költségvetés és a vállalkozások finanszírozták, a fennmaradó többit nemzetközi forrásokból valósult meg.
Növekvő hazai K+F
Kutatás és fejlesztésre 140 milliárd forint jutott tavaly, ami 33 százalékos növekedés a megelőző évihez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából.
