Az új szabályozás egyik eredménye a várakozások szerint az lesz, hogy a lakosság számára csökken az áram- és a gázszolgáltatás díja.
A Strasbourgban jóváhagyott szabályokat még az EU-tagországok szakminiszteri tanácsának is véglegesítenie kell, de ennek várhatóan nem lesz akadálya, miután a most elfogadott csomag az uniós intézmények közös kompromisszuma volt.
A tagállamok között született elsődleges megállapodást követően az intézményközi egyeztető tárgyalásokon az Európai Parlament még kísérleteket tett arra, hogy a jogszabályban teljes tulajdonosi szétválasztásra kényszerítsék az energetikai óriásvállalatokat. Végül erről lemondott, de cserében elérte a fogyasztóvédelmi intézkedések kiterjesztését.
A jövőben így a fogyasztók az eddigieknél könnyebben össze tudják hasonlítani a szolgáltatók árait, díjmentesen áttérhetnek olcsóbb változatra, emellett a legszegényebb fogyasztóknak nem kell tartaniuk attól, hogy az előzetes kalkuláción alapuló átalányfizetés terhei elviselhetetlenek legyenek.
Ami a szétválasztást illeti, a cégeknek tulajdonjogilag nem kell feltétlenül elválasztani a termelési és elosztási tevékenységet, de az elosztórendszerek független működését az egyben tartott vállalatoknál is egy külön felügyelőhatóság ellenőrzi majd. Korlátozottabb lesz a nagy cégek joga arra is, hogy külföldön gáz- vagy áramhálózatokat vásároljanak fel.
A jogszabályban külön záradék védi az uniós országokat attól, hogy EU-n kívüli vevők a tagállamok jóváhagyása nélkül vásároljanak fel elosztóhálózatokat.
A szerdai szavazáson jókora többséggel fogadták el a javaslatot: a gázpiaci liberalizációra közel 600-an szavaztak igennel, és csak 45-en nemmel, míg az árampiac újabb nyitását 588-an támogatták 80 ellenében.
