A kelet-ázsiai ország jelenleg is a világ legnagyobb energiafogyasztója, ugyanakkor komoly mértékben függ a külföldi forrásoktól, a beruházás így mindenek előtt ennek a függőségnek az enyhítését szolgálja.
A CNPC nemzeti olajóriás kutatóintézetének egy idei tanulmánya szerint a világ második legnagyobb gazdasága az olajat illetően mintegy 60, a gázellátást illetően pedig mintegy 30 százalékban kénytelen most keresletét külföldi - így közép-keleti, afrikai, ausztrál - partnerei készletéből fedezni. Ez a magas függőségi arány mellett a szállítói árak lehetséges változásai és egyes szállítási útvonalak veszélyeztetettsége miatt is kockázatokat rejt Kína számára.
Az elmúlt évek trendjéhez hasonlóan a jövőben is a kereslet bővülése várható: az Egyesült Államokbeli Energia Információs Hivatal (EIA) becslése szerint Kína - az Egyesült Államokat megelőzve - már októberben a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat. Az EIA úgy véli, 2040-re a világ energiafogyasztása a 2010-es értéknél 56 százalékkal lesz magasabb, a bővülés legalább feléért pedig Kína és India kereslete felel majd.
Az energiaszükségletet hazai forrásból kielégíteni kívánó kínai kormány feltárásra tett igyekezetét a számok is jól tükrözik: olaj- és gázmezők felkutatására 2002-ben még csupán 19 milliárd jüant (703 milliárd forint) szántak, ez az érték 2011-re 67,3 milliárd jüanra (2,5 ezer milliárd forint) nőtt. A "küldetés" eddig sikeresnek is mutatkozott: 2008 és 2011 között több mint 5 milliárd tonna olaj- és 2,6 ezer milliárd köbméter gázforrást találtak.
MTI
