A The Moscow Times írása szerint eddig is hatalmas beruházásokat hajtott végre a Gazprom, most Putyin döntése értelmében újabb magasságokat céloznak meg. Novemberben ugyanis a Gazprom előrehaladt a Déli Áramlat projekttel, mely feltételezhetően 20 milliárd dollárba fog kerülni, de valójában a költség ennek akár a duplája is lehet a szakemberek szerint. Az egész projekt célja mindössze az, hogy megkerüljék Ukrajnát, és hasonló ok vezérli a Gazpromot két új Északi Áramlathoz tartozó vezeték építése kapcsán is, melyek szinten 20 milliárd dollárba kerülhetnek. Mindezek mellett ott van a Jamal-félszigeteken történő feltárások projektje is.
Még korábban, október 29-én Putyin úgy döntött, hogy a Gazprom Jakutföldön egészen Vlagyivosztokig építsen csővezetéket, majd ott egy gáz-erőművet kell felépíteni, mellyel a Kínába történő exportot erősítik. Hivatalosan a projektet 2017-ig kellene befejezni, 40 milliárd dollárba kerülne, bár elemzők sokkal inkább 65 milliárdra taksálják a költségeket. Minderre azért van szükség Putyin magyarázata szerint, mert Oroszország elvesztette a kínai exportpiacát, ami az árakat tekintve, nem meglepő. Az orosz gáz 15 dollár/millió brit termikus egység, az Egyesült Államokban mindössze 3 dollárt kell ugyanazért a mennyiségért adni. Ebből kifolyólag szakértők szerint a beruházás soha nem lesz nyereséges, ráadásul a kínaiak is inkább az olcsó türkmén gázt veszik.
Összesítve a Gazprom a következő 5 évben évi 45 milliárd dollárt fog költeni, ami a vállalat 2011-es profitjával megegyező összeg. Az egyébként jellemző a cégre, hogy rendre hatalmas beruházásokat tervez, ám közben a termelési célok hiányoznak. Így volt ez 2011-ben is, amikor 27 milliárd dolláros tervet készítettek, a valóságban végül 53 milliárdos számla kerekedett belőle.
A legújabb beruházási döntések pedig néhány éven belül akár a Gazprom csődjét is eredményezhetik. Egy georgetowni professzor témában készült tanulmánya szerint viszont 2015-ig biztosított Oroszország, és a Gazprom olajkitermelése, mivel újabb területekre törnek be.
Putyin Rosznyeft megvásárlására vonatkozó döntése, nagy károk előidézőjének tűnik egyesek szerint, hiszen a Rosznyeft pénzügyi fenntartása is veszélyben van. Jelenleg a cég piaci értéke 73 milliárd dollár, az adóssága is erre a szintre emelkedett, ami kétségtelenül a hitelfelvételi költségeket fogja majd növelni. A Rosznyeft az ország olajtermelésének 40 százalékát fogja adni, míg az orosz állami cégek az 56 százalékot, mindez a versenyben, a hatékonyságban, és a jövedelmezőségben okoz visszaesést. Putyin egyébként sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az a cég, amely meghatározó állami részesedéssel bír, a piaci jelenlétét egy külföldi partneren keresztül növeli.
Összességében a helyzet az, hogy míg a hosszú távú, bizonytalan sarkvidéki projektekre koncentrálnak külföldi olajtársaságok bevonásával, az orosz energiapolitika figyelmen kívül hagyja a régi és kisebb olajmezők intenzív fejlesztését, illetve a kisebb, független cégeket. A cikk szerzője szerint ennek így semmi értelme.
Putyin legutóbbi energiaügyi döntései valószínűleg az orosz energiaszektor legdrágábbjainak számítanak 2004 óta. Minderre a legvalószínűbb magyarázat a szerző szerint, hogy Putyin "haverjai" a Gazpromot kiürítenék és inkább a Rosznyeftre koncentrálnának, s miután a nagy állami cég lényegében kiüresedett, lehet egy újat alkotni. Vélhetően azonban a Rosznyeft is megbukna, bár nem olyan látványosan, mint a Gazprom. A nem túl bölcs, Gazprommal kapcsolatos döntések miatt néhányan tízmilliárd dollárokhoz jutnak, miközben a Novatek és a Rosznyeft majd fillérekért hozzájuthat a Gazpromhoz annak porba hullását követően. Az évezred rablása lehet ez a szerző szerint.
Az orosz energiaszektor eme rendkívüli hűtlen kezelése jelentősen felgyorsíthatja a gazdaság átalakulását. Az energiaszektor szakadásának mélyülése feltehetően még több korrupcióval szövi át a szektort, ami Putyin erejét gyengítheti. Vélhetően politikai karrierjének legnagyobb hibáját követte el ezen a területen. A legnagyobb kérdés már csak az, hogy miért játszik szerepet a saját politikai és gazdasági rendszerének a destabilizációjában.
mfor.hu
