Tandíj, mint befektetés
Az árak ismeretében felmerül a kérdés, hogy kik is járnak ilyen típusú képzésekre. Az OBS adatai szerint még a közelmúltban is az volt a jellemző, hogy inkább a negyvenes korosztály választotta a fenti képzési formák valamelyikét. A trend mára azonban megfordult és egyre több pályakezdőt is találhatunk a hallgatók körében. Igaz ők leginkább a DMS tanulmányokat preferálják. Az is érdekes tendencia, hogy egyre nagyobb számban tekintenek a tanulók a tandíjra úgy, mintha az egyfajta befektetés lenne, és a család "dobja össze" számukra azt.
A feltételes mód talán nem is indokolt, hiszen a tanulmányok befejeztével a magasabb pozíció, illetve fizetés szinte kijár a sikeresen végzettek számára. Ezt igazolja, hogy kétharmaduk lép előre a vállalati ranglétrán. A fennmaradó mintegy 33 százalék csupán azért nem kerül magasabb beosztásba - legalábbis az OBS felmérése alapján -, mert már amúgy is sikeres menedzser, vagy éppen cégvezető volt.
A fizetési viszonyokat vizsgálva három csoportot - öt évnél régebben végzettek, nők és friss diplomások - különített el az OBS. Az első kategóriában a diplomázást követő években 41-42 százalékkal emelkedett a bruttó fizetés, ám a harmadik év után is mintegy 34 százalékos volt a bővülés üteme. A nők esetében is hasonló trendet tapasztalhatunk. Az azonban mindenképpen szemléletesebb adat, hogy míg az MBA tanulmányok előtt a nők jövedelme azonos beosztás mellett 52 százalékkal alacsonyabb férfikollegáikénál, öt évvel a diplomaszerzés után a differencia már csak 13 százalékos.
Hogy mindez mit jelent forintban? Míg a bruttó átlagjövedelem az MBA megszerzése előtt a férfi menedzserek esetében 1,12 millió forint körül alakult, addig öt évvel az MBA fokozat megszerzése után már 7,33 millió forintra emelkedett. A nők fizetése három-négy évvel a tanulmányok befejezése után átlagban 6,7 millió forintra bővült, míg a friss diplomások addigi bruttó bérük közel kétszeresét, 5 millió forintot keresnek évente.
Összehasonlításképpen: a jobb európai üzleti iskolák végzett hallgatói 75-85 ezer dolláros fizetésre tarthatnak számot, míg a Harvard Business School tanulmányait végzők fizetése 110 ezer dollár évente. Igaz ők ezt a pénz már közvetlenül a diplomaszerzés után megkapják.
Kelet-Európai körkép
Csehországban mintegy 15 helyen lehet MBA képesítést szerezni, becslések szerint évente 700-800 ember kaphat "csúcsdiplomát". Az intézmények többsége amerikai, vagy brit partner intézménytől importálja a tananyagot. A tanulás ideje két, vagy három év lehet. Felsőfokú diploma, két-három éves szakmai tapasztalat, illetve (legalább) passzív nyelvtudás szükségeltetik hozzá. A tandíj 120-160 ezer korona körül alakul. Szlovákiában szerényebb a kínálat: Pozsonyban három iskola közül választhatnak a polgárok. Nem hivatalos adatok szerint eddig összesen 31-en kaptak MBA diplomát. Lengyelország meglehetősen élen jár a térségben. A tanulni vágyók 16 intézmény közül választhatnak, tradíció, vagy éppen a tandíj mértéke szerint. Ez utóbbi megkülönböztetés nem véletlen, hiszen 15,1 ezer zlotytól, egészen az 51 ezer zlotyig széles a kínálat. Varsói adatok szerint egyébként évente több ezren végeznek el valamilyen MBA-kurzust. Az intézmények zöme neves lengyel egyetemekkel tart fent szoros kapcsolatot, ám a nemzetközi együttműködés is mindennaposnak tekinthető. Horvátországban csupán három intézmény foglalkozik diploma utáni menedzser-képzéssel, a tandíj 15 ezer német márka körül alakul. Felmérések szerint a hallgatók zöme valamely külföldi, vagy magántulajdonban lévő vállalat felsővezetője. Romániában csupán egyetlen intézmény ad hiteles MBA diplomát, ám a végzettek számát üzleti titokként kezelik. Annyit azonban tudni lehet, hogy a tanulók közel háromnegyedét multinacionális cégek iskolázzák be. A szintenkénti 450-800 dolláros tandíj mellett ez némiképpen érthető is.
Akkreditáltatni, vagy sem?
Közel egy léve miniszteri rendelet szabályozza az MBA diplomák képzési követelményeit. Egyelőre azonban csak az állami felsőoktatási intézmények minősíttették képzésüket. Ezért azonban nem is kellett különösebben tenniük, hiszen a képzési követelmények megjelenése előtt, automatikusan megkapták a hivatalos elismertséget. Az üzleti képzést végző iskolák többsége cégként van bejegyezve Magyarországon és így végez oktatási tevékenységet. Ugyanekkor ez nem jelenti a megszerzett diploma viszonylagos értéktelenségét: a nem akkreditált MBA-kurzusok hallgató egyedi eljárással honosíttathatják diplomájukat. Erre egyébként azért van szükség, mert az iskolák zöme angliai, vagy amerikai egyetemmel, főiskolával működik együtt. Az üzleti képzést folytató iskolák számosan azon a véleményen vannak, hogy nem lenne előnyös számukra, ha a magyar képzési szisztéma szerintit besorolást kapnának. Ennek is meg van a belső logikája, hiszen az uniós csatlakozás után automatikusan elismerik oklevelüket szerte Európában.
Részben az egész
A termelés és az elosztás költségeinek csökkentésének egyik legfőbb eszköze a logisztika. A különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok éppen ezért igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy a termelőhelyektől a fogyasztóig ívelő anyagáramlást - legalábbis - az optimumhoz közelítő módon alakítsák ki. Így indokolja egyik felsőoktatási intézményünk azt: miért tartotta fontosnak, hogy képzési szerkezetén belül logisztikai szakirányt alakítson ki. Éppen ezért kissé furcsa, hogy az üzleti iskolák - amelyek egyébként az esetek zömében - jól hasznosítható tudást adnak át hallgatóiknak még nem indítottak önállóan logisztikus képzést. Ugyanakkor az is tény, hogy egyéb képzési formáik között - afféle választható modulként - szerepel a fenti képzési forma.
