Romlik az üzleti környezet a cégek szerint

A felmérés alapján az idei első negyedévről meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki. Az elemzett hét ország közül háromnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Szlovéniának jelentősen javult a versenyképességi indexe. Ausztria, Csehország és Magyarország pozíciója kisebb mértékben vált kedvezőbbé, Romániában pedig romló versenyképességet jelez a mutató.

Hazánkban a versenyképességi index (VEX) tényezőjeként értelmezett makrogazdasági teljesítmény közepes mértékben javult (hasonlóan a munkatermelékenységhez), a költség-versenyképesség viszont kissé romlott. A magyar VEX tehát azért tudott javulni, mert a dinamikus exportnövekedés nyomán a két előbbi mutató nagyobb mértékben emelkedett, mint amennyivel a költség-versenyképesség romlott.

A GKI által negyedévente publikált versenyképességi index egyébként egy olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító három fő tényezőt, a makrogazdasági teljesítményt, a munkatermelékenységet és a relatív költség-versenyképességet tartalmazza.

A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti.

A kutatók a VEX-et Magyarország mellett Ausztriára, Csehországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámolják, így hazánk nemzetközi versenyképességének alakulása térségi versenytársaival összehasonlítva értelmezhető.

A cégeknek nem tetszik a hazai légkör

A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött szerepét hivatott értékelni. A kutatóintézet szerint a környezet hatásának négy legfontosabb eleme a gazdálkodási környezet bizonytalansága, az állami szabályozás kiszámíthatósága, a gazdálkodásba bevonható tőke ára és az üzleti infrastruktúra fejlettsége.

Az index 2006 elején zuhanórepülésbe kezdett, amely után - némi bizonytalanságot követően - 2007 elején jelentős emelkedés volt tapasztalható. Az idei második negyedévben azonban a mutató visszaesett a 2006 harmadik negyedéves szintre.

Jelenleg jóval a kedvező és kedvezőtlen közötti határvonalként értelmezhető 50 pontos érték alatt, 40,6 ponton áll a mutató (a 100-as skálán). Aggodalomra ad okot, hogy a négy részindex közül három romlást jelez.

Az üzleti környezetet az egy negyedévvel korábbi felmérésnél valamivel magasabb arányban gondolták bizonytalannak a GKI által megkérdezett cégvezetők. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának megítélése is valamelyest romlott a három hónappal ezelőttihez képest.

A kis- és középvállalatok körében mindkét tényező említési gyakorisága növekedett, a nagyvállalatoknál viszont csökkent, hiszen a megszorító intézkedések elsősorban az előbbi kör terheit növelték.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató - az első negyedévi javulás után - a másodikban jelentősen romlott. Ennek elsődleges oka a gépkocsieladások 2005 közepe óta tartó határozott csökkenése.