Az uniós projektekben bíznak
A 2006-os informatikai piacról az IVSZ égisze alatt az IDC Magyarország piackutató cég tanulmányt készített, amely a tendenciák ismertetése és elemzése mellett negyven iparági vezető közreműködésével erősségeket és gyengeségeket felmutató (SWOT) analízist is közzétesz.
Komáromi Zoltán, az IDC ügyvezető igazgatója az mfor.hu-nak elmondta: 2006-ban a kormányzati szegmens, amely a központi közigazgatást, az önkormányzatokat, az egészségügyet és az oktatást foglalja magában, húsz százalékos részesedésre esett vissza. A piacelemző ezzel magyarázza, miért olyan nagy a várakozás az informatikai vállalkozók körében az uniós projektekkel kapcsolatban.
Csökkennek az állami költésekBár a tanulmánynak nem része az idei tendenciák elemzése, Komáromi kérdésünkre elmondta, hogy az állami informatikai költések visszafogása 2007 első felében is folytatódott. A reformok késése, továbbá az a bizonytalanság, amelyet a kormányzati döntések hiánya okoz, és - nem utolsó sorban - a legutóbb közzétett kedvezőtlen GDP-adat immáron a versenypiac szereplőit is óvatosságra inti az informatikai költéseket illetően.
A piacelemző szavaiból érthetővé válik, miért tekintik az IVSZ tagvállalatai utolsó mentsváruknak az uniós programokat. Több kormányzati előadó például azzal biztatta a jelenlévőket, hogy a most beinduló projektek véget vetnek a nehéz időknek. Komáromi szerint is piacbefolyásoló hatása lehet például az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programnak és az Államreform Operatív Programnak, amelyek együttes informatikai vonzata három-négy százalékát teheti ki az éves teljes magyarországi informatikai piacnak.
Növekedés: az utolsók közöttAmi a regionális összehasonlítást illeti, a piacelemző szerint az informatikai költések hazánkban a fejlettség jeleit mutatják. Ez elsősorban a szolgáltatásokra fordított pénzek arányával jellemezhető. A 2006-os 566 milliárd forintos IT-piac tortájából 244 milliárdos szelet jutott az IT-szolgáltatásoknak, ami 43 százalékos részesedés. A magyar IT-piac egészének alig több mint két százalékos növekedése miatt azonban hazánk a sereghajtók közé szorul a régiós országok rangsorában.
De mennyire előremutatóak hazánkban az informatikai költések? Bár Komáromi Zoltán szerint közvetlenül nem gyűjtöttek adatokat arról, mennyit költöttek internetes megoldásokra az egyes felhasználói szegmensek, optimizmusra ad okot, hogy az alkalmazás-megoldásokra fordított pénzek összege gyorsabban nőtt, mint az infrastrukturális beruházásokra költötteké.
Az is biztató jel, hogy hazánkban a piac növekedését meghaladó mértékben költöttek információbiztonságra és az üzleti intelligencia fejlesztésére.
Menedzsment Fórum
