A várható élettartam emelkedése következményeként az uniós országok egészségügyi rendszerének szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bizonyos betegségek - időskori elbutulás, Parkinson-kór - előfordulása várhatóan már a következő évtized közepétől jelentősen meg fog növekedni. Ma leginkább a finn (13,6%), spanyol (10,4%) és dán (10,1) 65 év felettieket, legkevésbé a görög (4,1%) és francia (5,5%) társaikat sújtja a demencia, mely elsősorban Alzheimer-kór képében jelentkezik, és különleges gondozóhálózatot igényel.
Egy milliónyi uniós polgárra 31 vese-, 11 máj- és 6 szívátültetés jutott 1998-ban. A legmagasabb szervátültetési rátákkal Spanyolország, Ausztria és Belgium rendelkezik, míg legalacsonyabbakkal Görögország.
Az orvosellátottságot összehasonlítva nagy különbségek vannak a tagországok között. Olaszország mutatója 60%-kal magasabb az átlagnál, Nagy-Britanniáé jóval alatta van. Az ápolónők száma átlagosan kétszer annyi, mint az orvosoké, de Finnország és Írország esetében hétszer, Hollandiában közel négyszer nagyobb az ápoló személyzet száma.
Az Európai Unió lakosainak 41%-a elégedett az egészségügyi szolgáltatásokkal. A leginkább a finnek (78%), az osztrákok (71%) és a hollandok (70%), legkevésbé a portugálok (6%) és a görögök (11%) tartják jónak saját egészségügyi rendszerüket, amely országonként nagyon változatos képet mutat.
Nagy-Britanniában és Írországban meghatározó az állam szerepe. Hollandiában, Németországban és Ausztriában sok ugyan a magánkézben levő intézmény, de a rendszer alapvetően a társadalombiztosításon alapul. A Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban működő költség-visszatérítéses rendszernek is a kötelező biztosítás az alapja, de a térítésnek csak 75%-át fedezi a biztosító. Az északi országokban is állami
egészségügyi rendszer működik, de erősen decentralizált, az önkormányzatoknak kiemelt szerep jut. A déli országok átmeneti és a legváltozatosabb képet mutató rendszereiben a társadalombiztosítás és az állami egészségügyi rendszer jellemzői keverednek.
Sokkal jobb állapotban van az európai munkaerő
Magyarország nem csak az átlagéletkort tekintve van jelentős hátrányba az Európai Unió országaihoz képest, de az emberek általános egészségi állapota is kedvezőtlenebb. Összehasonlításban csupán néhány elmaradottabb uniós tagország tekintetében vagyunk elfogadható szinten.
