A PR-szakmát hullámvölgyek jellemzik – véli Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) szóvivője, aki évek óta tevékenykedik PR-esként, hol a versenyszférában, hol az állami szférában, hol pedig ahol a kettő találkozik. Utóbbira példa mostani munkahelye, az MNV Zrt.
A kilencvenes években nem igazán voltak képzett szakemberek e területen. A nagy multinacionális cégek beáramlásával keletkezett az igény először a professzionális marketing szakma, majd a PR kialakulásához. Mostanra már kezdenek elmosódni a határok a marketing bizonyos vállfajai és a PR között, és mindkettő nagyon látványos fejlődésen ment és megy keresztül.
A 2000-es évektől kezdve telítődött a piac, és elkezdtek a PR-esek is stratégiában gondolkozni. A sajtó is teljesen átalakult, egyre több bulvármédium jelent meg, és a PR számára ez új felületet jelentett, ahová akár "komoly" dolgokat is be lehetett vinni, és fogyaszthatóvá tenni szélesebb rétegek számára is. A PR régebben csak sajtóközlemények kiadását, és interjú-adásokat jelentett, ma már ügynökségek működnek, és sokkal jobban belefolynak az újságírói munkába, mint régen.
Nem árt, ha a PR-es dolgozott már újságíróként
A legjobb PR-es szakemberek az újságírókból lesznek, ugyanis a PR szakma lényege nem iskolapadban tanulható, sőt nem is igazán tanulható, mint inkább tapasztalható. Egyrészt kell tudni írni, másrészt - és talán ez a legfontosabb - nagyon jó kapcsolatot kell kialakítani az újságírókkal, harmadrészt pedig el kell adni az információt, tehát valamennyire sales vénával is kell rendelkezni. Aki egyszer már megtapasztalta, milyen a mikrofon másik oldalán, az árnyaltabban látja a szakmát.
Egyszer fent, egyszer lent
Néha a PR-esnek nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy szóba álljanak velük az újságírók, egyáltalán elolvassák az anyagaikat, néha pedig testőrként védelmezik az interjúalanyt a tömeges újságírói jelentkezések elől, és ők válogathatják meg, hogy kinek nyilatkoznak először. Nagyon jól kell tudni lavírozni, hogy az egyik helyzetben történő viselkedése, ne üssön vissza egy ellenkező szituációban. Az eredményes munka akkor jön létre, ha mindkét fél felismeri, hogy alakulhat ki olyan helyzet, amiben rászorul a másik segítségére. Ezért a lehető legfontosabb része a PR munkának az újságírókkal való jó kapcsolat kialakítása, és fordítva: az újságíró is rengeteget nyerhet egy jól működő PR kapcsolatból.
Helyzetfelismerés fontossága
A PR-esnek nem csak magukat az újságírókat kell jól ismernie, de magát a szakmát is, azaz előre ki kell tudni számítania, hogy egy adott hír mekkora érdeklődést válthat ki: érdemes-e sajtóközleményt kiadni, vagy sajtótájékoztatót tartani, esetleg minősített interjúkat adni, elébe menni a kérdéseknek, vagy hallgatni.
Egészen más helyzetet teremt, amikor nincs kész forgatókönyv, de váratlanul történik valami, pattan ki egy hír. Ilyenkor mindent el lehet rontani, vagy bravúrosan lehet megmenteni az adott helyzetet a profi kommunikációval, ezért fontos, hogy értsen hozzá az ember. A válságkommunikáció lényege például az egységes nyilatkozatok rendje, amiben meghatározzák a nyilatkozók számát, és nevét, és a nyilatkozatot előzetes egyeztetés előzi meg.
Fel kell készülni az újságíróból
"Egy jó PR-es ismeri az újságírók egyéni stílusát, és fel is tudja készíteni az interjúalanyt. Most nem akarok neveket mondani, de a fontosabb újságírók kérdezési szokásaival tisztában vagyok, és felhívom a főnököm figyelmét, hogy kivel érdemes óvatosnak lennie, mert esetleg hirtelen kap majd egy keresztkérdést, vagy ki az, aki keményebben kérdez, ki az, aki kevésbé. Ez is a munkához tartozik. A fontosabb interjúk előtt ott vagyok, és beszélgetek az újságíróval, hogy lássam, jól átlátja-e a témát, érzi-e a hangsúlyokat, nem fog-e a tárgyi ismeretek híján félrevivő kérdéseket feltenni" - mondja Száraz Gábor. Az együttműködés alapja a bizalom. "Van úgy, hogy megkérem az újságírót, még ne írja meg, amit tud, mert kibontakozóban van a történet, és előre nem érdemes ellőni a puskaport, később viszont, lehet, hogy neki nyilatkozunk először. Ezzel a bizalommal mindkét fél csak egyszer élhet vissza" - mondja a szakember.
G.F.
