Az ügyletről, amelynek értéke 10,5 milliárd euró, Igor Szecsin, az állami többségű Rosznyefty vezetője személyesen számolt be Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
"Igor Szecsin a Kremlben jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy a Rosznyefty 19,5 százaléka privatizálásának ügylete lezárult. A Glencore konzorcium és Katar szuverén alapja lett a stratégiai befektető" - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Putyin gratulált a privatizációs megállapodáshoz, amely az olajár felszálló ágában történt és reményét fejezte ki, hogy az új befektetők javítani fogják a vállalat irányítását és átláthatóságát, és ezáltal növelik a Rosznyefty piaci értékét. Az orosz vezető kijelentette, hogy a Rosznyefty részleges privatizációja az év legnagyobb ügylete a világ energetikai piacán.
Peszkov szerint az orosz elnök arra utasította a Rosznyefty vezetőjét, hogy a kormánnyal, a pénzügyminisztériummal és a központi bankkal egyeztetve, szakaszosan hajtsa végre az olajtársaság bevételéből származó bevétel konverzióját, hogy elkerüljék az átváltási rátából eredő fluktuációt.
Putyin hangsúlyozta, hogy továbbra is az orosz államé marad a Rosznyefty ellenőrző csomagja.
Szecsin közölte, hogy a Rosznyefty több mint 30 európai, amerikai, közel-keleti, valamint az ázsiai-csendes-óceáni régióból való potenciális befektetővel tárgyalt. Mint mondta, a katari szuverén alap és a Glencore egyaránt 50 százalékban részesül a befektetési konzorciumból. A konzorcium saját és kölcsönzött alapokból fizet majd a Rosznyefty részvényeiért. A Rosznyefty közös vállalatot hoz majd létre a termelés szférájában a konzorcium tagjaival.
Hangsúlyozta, hogy stratégiai ügylet köttetett, pótlólagos megállapodásokkal. Szavai szerint A Rosznyfety eladási ára a lehető legmagasabb volt.
A Glencore a világ egyik vezető bányaipari, nyersanyag-kitermelő és -kereskedő vállalata, míg a katari állami befektetési alap (QIA) a világ kilencedik legnagyobb szuverén alapja több mint 250 milliárd dolláros eszközállományával.
A Rosznyefty a legnagyobb orosz olajvállalat, Oroszország olajkitermelésének 40 százalékát adja. A vállalat 2014 július közepén került fel az Egyesült Államok szankciós listájára több kulcsfontosságú orosz bankkal és céggel együtt.
Elemzők egyébként korábban nem zárták ki, hogy a Rosznyefty maga vásárolja fel a részvények 19,5 százalékát.
A társaság privatizálásáról szóló direktíva egyébként pontosan egy hónappal ezelőtt jelent meg és több prognózis szerint a vállalat képes lett volna teljesíteni a privatizáció számára megállapított határidőt.
MTI
