A budapesti bevásárlóközpontok piaca képes a megújulásra. Ez elsősorban nem a nagy alapterületű bevásárló- és szórakoztató-központok kínálatának bővülését hozza magával, hanem új piaci rések lefedését a klasszikus belvárosi bevásárlási formák újrahonosításával.
A bevásárlóközpontok mára 1,75 millió négyzetmétert megközelítő állományának bővülése évről évre látványos volt, bár az új fejlesztések üteme fokozatosan csökkent. A fővárosi bevásárlóközpontok piaca telítődött, az új piacra lépők komoly belépési korláttal számolhatnak. Az egy főre jutó 0,18 négyzetméter alig alacsonyabb a 0,2 négyzetméteres uniós átlagnál, igaz messze elmarad a 0,55 négyzetméteres svéd mutatótól - állapítja meg az elemzés.
A szakemberek szerint a vásárlói szokások erősen függnek a helyi társadalmi berendezkedéstől, valamint a kulturális és történelmi háttértől, és alapvetően befolyásolja a telítettség kialakulását. Az Eston szerint a fővárosi bevásárlóközpont-piac távol áll a telítettségtől, ellenben jól érzékelhető a fejlődési, érési folyamat. A túlkínálat kialakulása helyett a szegmentálódás zajlik, amit az egyes termékcsoportokra specializált kereskedő központok, vagy az új értékesítési koncepcióval illetve új építészeti elrendezéssel kialakított outlet központok és strip mall projektek megjelenése mutat.
Megfigyelhető az is, hogy a kereskedelmi létesítmények fejlesztői szemében egyre inkább felértékelődik a belváros. Budapesten 5500 négyzetméternyi üzlet lesz jövő év végére az átépített Klotild Palotában, a Divatcsarnokban és a Budapesti Értéktőzsde épületében pedig összesen 25 ezer négyzetméter üzletterületet alakítanak ki. A belvárosi fejlesztésekre negatívan hatnak a parkolási gondok, viszont pozitív lehet, hogy a bérleti díjak itt emelkednek leginkább.
