A jelentős átalakítások elé néző Klebelsberg Központ pályázatot írt ki a Kréta EDM modul bevezetésére. A kiírásra egyetlen egy cég nyújtott be pályázatot, a hirdetmény nélküli felhívás nyertese pedig természetesen a közoktatási közbeszerzések régi motorosa, a Kréta-rendszert képviselő Educational Development Informatikai Zrt. (EduDev) nyert. (Hiszen a szerződés kizárólagos jog védelme miatt csak egy, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplővel köthető meg).
A megbízás közel félmilliárdról, egész pontosan 475 millió forintról szól, melyről már az április 12-i választások után, április 22-én döntöttek, és május 8-án alá is írták a szerződést.
Mindezt annak ellenére, hogy Tanács Zoltán, még a tudományos és technológiai miniszteri kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette:
„A közoktatás jelenleg a Kréta-korban él”.
Ezzel a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerre (Kréta) célzott, amelyet 2018 eleje óta szinte minden állami fenntartású iskolában kötelezően használják adminisztrációs feladatokra. Lannert Judit oktatási miniszter szintén még miniszterjelöltként említette meg az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt, hogy felülvizsgálják és átvilágítják a Kréta rendszerét, és a hozzá kapcsolódó szerződéseket. A cél egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszer kialakítása lesz.
Fotó: KRÉTA IFM
Kétségtelen, hogy rengeteg teendő tornyosul az új oktatási vezetés előtt, mindenesetre az emlegetett tervekkel szemben most ismét Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős volt kormánybiztos, egykori innovációs és technológiai miniszter régi üzlettársa, Fauszt Zoltán cége lett a befutó. A Krétát üzemeltető Educational Development Informatikai igen jól prosperál, az elmúlt négy év legszebb árbevelét produkálta 2025-ben.
A korábbi 7,8 milliárd forintról 9,6 milliárdra növelte forgalmát, amit a nyereség is lekövetett, hiszen 287 millióról 546 millióra hízott egy év alatt.
A tavalyi cégbeszámoló szerint dolgozói létszáma is nőtt, immár 129 főt foglalkoztatnak.
Mit jelent a Kréta EDM modul?
Az EduDev feladata ezúttal egy olyan informatikai modul kialakítása a Kréta Digitális Kollaborációs Tér mérési-értékelési keretrendszerben, amely támogatja az elektronikus diagnosztikus mérési-értékelési módszertan (a továbbiakban: EDM) bevezetését és széles körű használatát a magyar köznevelésben a Kréta felhasználói (pedagógusok, tanulók) részére.
Magyarul: az EDM online diagnosztikus értékelési rendszer a tanulók differenciált fejlesztését megalapozó rendszeres visszacsatolás eszköze.
A közbeszerzési dokumentum szerint az informatikai modul magában foglalja a paraméterezett keretrendszeren felül a mérési módszertan követelményeihez igazodó mérőeszköz kidolgozását is.
A Kréta EDM-től az alábbi funkcionális követelményeket várják el:
- Adminisztrátori funkciók (mérési csoportok és alkalmak létrehozása, mérések kezelése, tanulók eredményeinek megtekintése
- Tanulói funkciók: mérések indítása és elvégzése
- Mérőeszközzel és szerkesztett tesztekkel kapcsolatos követelmények.
A cégnek biztosítania kell a mérésekhez kapcsolódó feladat-adatbázist (feladatbankot) és a tesztváltozatok követelményeit leíró dokumentációt is. A feladatbankot a későbbiekben a cégnek legalább 500 feladattal kell bővítenie 2027. január 10-ig, majd újabb minimum 500 feladattal, melynek teljesítési határideje 2028. január 10.
Dőltek az állami megrendelések
Annak, hogy miért prosperál ilyen remekül a vállalkozás, az az oka, hogy amióta kötelező lett a Kréta használata, újabb és újabb egyszereplős közbeszerzések megnyerésével szerződött le a közoktatási adminisztrációs rendszert üzemeltető EduDev Zrt. és a Klebelsberg Központ. Épp nemrégiben összesítette a Telex, hogy ez mekkora összeget jelent, de lapunk is többször foglalkozott a számtalan megnyert pályázattal.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint 2023-ban egy 2025. január 31-ig tartó, a Kréta terméktámogatásáról szóló szerződést kötöttek nettó 3,7 milliárd forint értékben. Az indoklás szerint azért nyert ez az ajánlat, mert „a szerződést csak bizonyos gazdasági szereplő teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat”.
A Kréta rendszer és a részét képező modulok szerzői, továbbfejlesztési, értékesítési, illetve terméktámogatási jogai ugyanis kizárólag az EduDev Zrt. kezében vannak.
2025-ben még sokkal több közpénzről szóló szerződést kötött az EduDev Zrt. és a Klebelsberg Központ. A szerződés szerint a Kréta rendszer moduljainak terméktámogatására 2025. február 1. és 2028. január 31. között, vagyis három év alatt kicsit több mint 21 milliárd 256 millió forintot kell költenie az államnak. Azaz évente több mint 7 milliárd forintot. Ezt támasztja alá a legújabb eredményes közbeszerzés is.
Csakhogy miközben a magyar állam sok-sok pénzt fizet folyamatosan a Krétáért, nem egyszer fordult elő, hogy komoly problémák adódtak a működésével kapcsolatban. 2021-ben például a Covid alatt összeomlott, 2022-ben meghekkelték, majd az ebből eredő adat- és kódszivárgások miatt 110 millió forintos bírságot kapott a cég. De időszakos elérhetetlenségre, gondatlan fejlesztési hibákra is volt számtalan panasz.
A Telex egyébként rákérdezett a cégnél, hogy tartanak-e az átvilágítástól, és válaszukból az derült ki, hogy egyáltalán nem, mert úgy gondolják, hogy egyedülálló, stratégiailag fontos rendszert hoztak létre, s hogy monopolhelyzetüket az alakította ki, hogy nem klasszikus piaci termékről van szó.
