A Dzsingisz kán és az Inka kiállítás után újabb nagy tárlat érkezett Magyarországra: ennek - az előbbiekkel ellentétben - nem Budapest, hanem Debrecen tavaly ősszel nyílt múzeuma, a Modem ad otthon. "Már nyitáskor megfogalmazódott bennünk az a kiállítási koncepció, hogy évente egy nagyobb érdeklődésre számot tartó tárlatot szeretnénk látni a Modemben" - mondta el lapunk kérdésére Gulyás Gábor, a múzeum igazgatója.
Mivel új intézményről van szó, ezért olyan, már meglévő kiállítások közül próbálták kiválasztani a legmegfelelőbbet, amelyek külföldön már bizonyítottak. A firenzei Uffizi-képtár egyik nagyágyújának számított a Leonardo-tárlat, amely november 16-ig látható Debrecenben.
Reklám nélkül nem megy
A szervezők nagyon bizakodók, így - az idén zárult Van Gogh-, valamint a jelenleg is tartó Dzsingisz kán-, illetve az Inka-kiállításhoz hasonlóan - jelentős marketingerőket vetettek be a látogatók becsalogatására. Mivel a tárlat csaknem negyed évig látható, így komoly, az érdeklődést fenntartó reklámkampánnyal készül a múzeum. Az elsősorban köztéri elemeket tartalmazó hirdetések mintegy húsz százalékát a fővárosban helyezik ki, a fennmaradó részt pedig a régióban. A reklámköltségek értéke mintegy 150 millió forint, amiben több csatornán futó tv-szpot és online hirdetések is lesznek.
Reklámra mindenképpen szükség van, vallják a múzeumok üzemeltetői és a művészetpártolók. Bár a rendszerváltást követően jelentősen megcsappant múzeumlátogatási kedv néhány éve ismét új lendületet kapott, az egyre bővülő programkínálatban és médiazajban ma jóval nehezebb dolguk van az intézményeknek, mint 15-20 évvel ezelőtt.
Így nemcsak nagyobb összegeket kell mozgósítaniuk a hirdetésekre, de olyan húzóneveket is hazánkba kell hozni, akikre valóban kíváncsi lehet a nagyközönség. Az utóbbi években több jelentős alkotó művei is megfordultak a hazai múzeumok falai között: az idei nagy nevek mellett korábban Munkácsy, Monet és a spanyol festészet kiemelkedő alakjai is rekordszámú látogatót vonzottak.
Megérik az árukat
"Az előzetes jegyeladások alapján százezres nagyságrendű lesz a látogatószám" - mondta az igazgató. Szerinte 120 ezer teljes árú jegy eladása esetén lesz nullszaldós a kiállítás, s ezt a célt elérhetőnek is tartja. Az árak a rangos kiállításokkor megszokottnál egy leheletnyivel magasabbak, a teljes árú hétvégi jegy például 3200 forintba kerül. "Mások a kedvezményrendszerek, mint egy állami kiállító intézmény esetében" - magyarázta Gulyás Gábor, hozzátéve, hogy tíz különböző kedvezménnyel várják az érdeklődőket. A legolcsóbb konstrukcióval már 900 forintért megtekinthetők Leonardo alkotásai. A teljes árú jegy ára pedig nagyjából megegyezik a firenzei és a tokiói kiállításokéival.
Attól nem kell tartani, hogy a múzeumba járókat eltántorítaná a jegyek ára, a korábban rendezett nagy tárlatok ugyanis már igazolták, hogy azokért az átlagos múzeumi belépők kétszeresét is hajlandó kifizetni a közönség. Igaz, elsősorban a festmények iránt ekkora az érdeklődés, a szeptember elején záruló Dzsingisz kán- vagy az inka kultúrát bemutató kiállítás már keményebb diónak számít. Ennek ellenére a két párhuzamosan futó tárlat már most is jelentős látogatószámot tudhat magáénak.
Nemcsak a festmény lehet vonzó
"Kétszer annyian nézték meg a kiállítást az utóbbi egy-két hétben, mint a korábbi hetekben" - mesélte Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum sajtóreferense - utalva arra, hogy a zárás közeledtével mindig megnő az érdeklődés. A látogatók száma így minden bizonnyal át is lépi a bűvös százezres határt. Hasonló célt tűzött ki maga elé a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) is, ám a Dzsingisz kánra ezidáig "csupán" 59 ezren voltak kíváncsiak.
Utóbbi intézménynek több szempontból is nehéz dolga volt a látogatók megnyerésében. A Szépművészeti néhány éve éllovasnak számított a kulturális marketingkampányok bevezetésében, amiket házon belül már egy olajozott gépezet old meg. Az MNM ezzel szemben reklám terén még tanulási fázisban van, s a marketingre költhető keret is jóval szűkösebb, mindössze harmincmillió forint volt.
Elhelyezkedésben is hendikeppel indult az MNM, hiszen nehézkes a parkolás, s a bajokat tetézi a Kálvin téren zajló építkezés is.
A Modem esetében ilyen nehézségekkel nem kell számolni, ha azonban a fővárosból vagy Nyugat-Magyarországról szeretnénk ellátogatni a kiállításra, kétnapos programra kell készülnünk. A MÁV-nál zajló átszervezések (a MÁV Start júliusi elindulása) miatt a múzeum nyitásra nem tudott semmilyen speciális kedvezményes kondícióval előrukkolni a vonattal érkezőknek, de Gulyás Gábor reménykedik abban, hogy még sikerül megegyezniük a vasúttársasággal.
Istvánko Viktória
