Az érintett klubok többsége ugyanis a tulajdonosváltás óta is veszteségesen működik. Az mfor.hu ezúttal annak próbált meg utánajárni, mennyire jó üzlet a hazai fociba fektetni. Elöljáróban annyi biztosan elmondható, hogy a tulajdonosok a beszámolók és sajtóinformációk szerint csak a pénzt öntik a klubokba, osztalékot kivenni egyedül a BL-főtáblára feljutó DVSC tulajdonosának sikerült a klubéletbe való beszállása óta.
Az alábbi táblázat a tulajdonba kerülés éve óta eltelt időszak eredményeit tüntettük fel összesítve a beszámolókból elérhető adatok alapján.
Egyedül Szima járt jól a Lokival
A megközelítőleg 10 milliárdos vagyonnal rendelkező Szima Gábor 2001-ben lett a debreceni futballklub többségi tulajdonosa, amikor is a klub alaptőkéjét többszöri változtatás után, majd a tulajdonosi szerkezet átalakulásával a korábbi 20 millió forintról 230 millióra emelték, vagyis az új tulajdonos 210 millió forintot vitt a klub életébe.
A későbbi években a beszámolók egyértelműen nem árulkodnak tulajdonosi kölcsönről, az azonban biztos, hogy minden évben kap a klub önkormányzati támogatást, ami nem is meglepő, mivel kisebb hányadban az önkormányzat is a Loki tulajdonosa. 2004 és 2009 közötti években összesen kicsivel több, mint félmilliárd forintot kapott a klub önkormányzati támogatásként. Az azóta eltelt években azonban konkrétan ez nem szerepel a cég beszámolóiban.
Szima első tulajdonosi évében még 143,5 milliós veszteséggel zárt a klub, majd az első teljes évben ennél valamivel kisebb mínuszt, 127 milliónyit kellett realizálniuk, ám 2003-tól kezdve meglendült a szekér, és az azóta eltelt időszakban átlagosan évi 158,3 milliós nyereséget könyvelhetett el Szima a Loki révén. Az eredményes működés ellenére azonban osztalék kivétele egyedül a kimagasló eredményt produkáló 2009-es évben történt. Ekkor a BL-főtáblára történő feljutásnak köszönhetően 528,2 milliós nyereséget értek el, és 800 milliós osztalékot vettek ki a klubból a tulajdonosok az eredménytartalék terhére. A 2010-2011-es szezon azonban nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően, hiszen elmaradt a bajnoki cím, így nemzetközi kupaszereplésre sem volt esély, a beszámoló szerint ez 227 milliós veszteséget generált tavaly.
Garancsi István és a Videoton
A Videoton tulajdonosa, Garancsi István 2007-ben szállt be a foci világába. Első feladatai közé tartozott, hogy a fehérvári klub közel egymilliárdos tartozásából 180 milliónyit rendezett. Ez azt jelentette, hogy 63 milliónyit kifizetett, 113 milliónyit pedig átütemezett, és fellebbezést nyújtott be az élvonalbeli licencügyben. Mindemellett az önkormányzattal is megállapodott, melynek 6 százalékos tulajdonrésze volt a klubban, hogy továbbra is kiemelten támogatást nyújt számukra. Így 2008-tól kezdve 2011-ig bezáróan összesen 464 millió forintot kapott a Vidi a székesfehérvári önkormányzattól (a tavalyi évben ez 110 milliót jelentett). Mindezek mellett egyes információk szerint 2011-ben Garancsi egymilliárd forintot ölt a Videotonba.
A klub működésén azonban nem sok minden mutatkozik meg abból, hogy egy milliárdos üzletember a többségi tulajdonos. 2007-ben, amikor Garancsi beszállt a klubba, 122 milliós vesztességgel zárt a Videoton, és a további években sem javult a helyzet, így a veszteségtermelés miatt lehetőség sem volt osztalék kivételére.
Tarsoly Csaba és a Győri ETO
Hasonló helyzetben van Tarsoly Csaba, a Győr tulajdonosa is, aki 2001-ben vette meg a klubot a Rábától. Egyes információk szerint a klub közel egymilliárdos költségvetésének 70 százalékát állja a milliárdos tulajdonos, ám ennek ellenére a beszámolóban szereplő cash-flow 2007 óta folyamatosan több százmilliós hitelfelvételekről árulkodik.
A tulajdonosok egyébként 2003 ás 2006 között összesen közel 3,8 milliárd forint tagi kölcsönt nyújtottak a klubot működtető cégnek. Osztalékra viszont itt sem számíthattak, hiszen az elmúlt 10 évben átlagosan évi 283 millió forintos veszteséget termelt a klub.
Matyi Dezső és a Pécsi MFC
Matyi Dezső, 2008-ban lett a pécsi futballklub tulajdonosa, idén tavasszal egy interjúban azonban elismerte, hogy átgondolatlan ötlet volt beszállnia. "A foci nem a nyugalom szigete, ez egy butaság volt, elárulom. Az egóm valószínűleg nagyobb volt, mint az értelmem".
Tekintve a cég eredményeit talán még rosszabb is a helyzet itt, mint Matyi előtt volt, hiszen 2002-től 2007-ig mindössze két év volt veszteséges, 2008 azonban már addig nem látott veszteséget eredményezett (legalábbis 2002 óta), és ezt követően sem sikerült talpra állnia a klubnak: maradtak az évi 50 millió körüli mínuszok. A 2008-as tulajdonosi szerkezetváltást követően a korábbi 6 milliós jegyzett tőke 56 millióra növekedett. A tulajdonos bevallása szerint az évi 300 milliós költségvetés 90 százalékát ő állja, egyes információk szerint pedig az eltelt 3,5 évben közel egymilliárdot áldozott a Pécsi MFC-re.
Leisztinger Tamás és a Diósgyőr
A legrövidebb ideje Leisztinger Tamás van benne a magyar futball világában, hiszen csak 2010-ben állt a Diósgyőr mögé. A klub alaptőkéje így a korábbi 3 millió forintról 6,2 millióra emelkedett, sőt 2011-ben is történt egy kismértékű, 100 ezer forintos alaptőke emelés. Leisztinger egyébként saját bevallása szerint havi 15 millió forintot utal el a klub számára, ami éves szinten 180 millió forintot tesz ki.
A beszámolók adatait nézve kijelenthető, hogy ő vette át a legrosszabb helyzetben lévő csapatot, hiszen 2008-ban 204 millió forintos veszteséget termelt a klub, ami az előző évek 7, illetve közel 40 milliójának a többszöröse. A klubtulajdonosként eltöltött első teljes év alig valamivel kevesebb veszteséget generált: tavaly 189 milliós mínusszal zárták az évet. Osztalék kivételére így esély sem mutatkozott.
Székely Sarolta
mfor.hu
