A New York-i tömegközlekedés alkalmazottai magasabb nyugdíj- és betegbiztosítási igényekkel léptek fel, és már napokkal korábban jelezték: ha nem teljesítik követeléseiket, sztrájkolni fognak. Egy bírói végzés azonban a fenyegető káoszra hivatkozva előzetesen megtiltotta, hogy beszüntessék a munkát. Michael Bloomberg, New York polgármestere is törvényellenesnek minősítette az akciót, és arra szólította fel a városlakókat, hogy gyalog, biciklivel, vagy többen használva egy-egy autót jussanak el munkahelyükre.
A városvezetés keresetet nyújtott be, amely szerint a szakszervezetet a sztrájk minden napjáért 15 millió dolláros, a sztrájkoló dolgozókat pedig napi 25 ezer dolláros büntetéssel sújtaná. Az amerikai nagyváros földalatti hálózata és buszjáratai naponta átlag 7,3 millió utast szállítanak. A hatóságok becslése szerint a sztrájk napi több mint 200 millió dolláros kárt okozna, más becslések akár 400 millió dolláros veszteségről szólnak.
Az események New Yorkban eddig két korábbi hasonló erőpróba mintáját követték: 1999-ben és 2002-ben New York állam legfelsőbb bírái kevesebb mint három nappal a küszöbönálló közlekedési sztrájk előtt is munkabeszüntetési tilalmat rendeltek el, a város pedig előre kártérítési keresetet nyújtott be. Később a keresetet visszavonták, és a sztrájkot mindkét esetben sikerült elhárítani.
Ennek ellenére a sztrájk bekövetkezett. A készültségi tervek szerint a tanítás az iskolákban két órával később kezdődött, Manhattan szigetére tartó autókban legalább négy személynek kell ülnie hajnali 5 és délelőtt 11 között. A tanulmányok szerint teljes közlekedési dugóra lehet számítani, ha a 60. utcától délre 20 százalékkal több autó érkezik Manhattanbe a szokásosnál.
