Annyira gyenge lett a júliusi turizmus Magyarországon, hogy még a kormánypropaganda is csak nehezen találhatja meg benne a pozitívumot. A tények azonban makacs dolgok: a nyár második hónapjában a Balatonnál visszaesett tavaly nyárhoz képest a turizmus. Ezt a blamázst nehéz volt összehozni, miközben a nemzetközi turizmus dübörög a világban, és elvileg a kormányzati hírek szerint a magyarok is olyan jól élnek, hogy alig győzik nyaralásra költeni a felesleges pénzüket.
A Központi Statisztikai Hivatal adati szerint idén júliusban a turisztikai szálláshelyeken közel 2,5 millió vendég mintegy 6,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,9 százalékkal több, a vendégéjszakáké 1,4 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A legnagyobb vesztes a Balaton: a hazai vendégek száma 5,3 százalékkal, a külföldieké 3,2 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly júliusban. Összességében a legfelkapottabb hazai turisztikai régióban (valójában a Balaton környékének turisztikai minősége évről évre egyre versenyképtelenebb a nemzetközi piacon) a vendégéjszakák száma 2,3 millióról 80 ezerrel visszaesett, miközben a regisztrált szálláshelyek száma növekedett, vagyis a kevesebb éjszaka még több szálláshely között oszlott el. A magyarok tavaly júliusban 1,6 millió éjszakát töltöttek a tónál, most 1,5 milliót. A külföldiek 660 ezret tettek hozzá, ami nemzetközi viszonylatban kevéske.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
Persze a júliusi hírek alapján már lehetett számítani arra, hogy a július nagyon gyenge volt a Balatonnál. Még a Somogy Vármegyei hírportál is megírta, hogy például július közepén meglehetősen visszafogottan csordogált a forgalom a fonyódi kikötőben. A vendéglátóhelyek többnyire már kinyitottak, csak vendég nem igazán volt. A Magyar Narancs is megírta, hogy Siófokon július 5-én, szombaton délelőtt kellemes októberi forgalommal lehetett találkozni. A Fő tér teljesen kihalt volt, fotópontként egy pad fölé emelt, a kicsit olcsó giccses kínai művirágokkal ékesített diadalív előtt kosz és a kövezetbe taposott rágógumipöttyök. A cukrászdában egy almás pite, két gombóc fagyi tejszínhabbal 2500 forintba került.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Somlyai Zoltán pedig úgy nyilatkozott július közepén, hogy nem indult könnyen a turisztikai szezon a Balaton egyes területein, és a szélsőséges vihar sem segítette a folyamatot. Szerinte Tihany, Balatonfüred, Siófok vagy Keszthely esetében nagy az érdeklődés, de egy adott desztináción belül is eléggé változó képet mutatnak a számok. Mint mondta: a foglalási ablak problematikához tartozik a Balatonnál, hogy ha valaki olyan szobát foglal, amelyért nem fizetett előre, és megteheti, hogy ingyen lemondja, akkor egy rossz időjárás-jelentés után ezt könnyen meg is teszi. Az elnök szerint szállodások is sokat tanultak már ebből a balatoni sajátosságból, ezért aki csak teheti, előleget kér vagy akár a teljes szállásdíjat, és akkor nem kerül sor tömeges lemondásokra.
Budapest persze júliusban is megtette a magáét, az 1,4 millió vendégéjszakával a külföldiek szépen pörgették a bizniszt, ez augusztusban még több lehetett, de a főváros egyedül már nem tudja megmenti az egész ország turizmusát. Nem új probléma, hogy bár a külföldiek özönlenek Budapestre, a város határait nem lépik át, nem vonza őket a vidéki Magyarország. Számos más országgal ellentétben még nem terjedt el az a szokás, hogy a külföldiek a fővárosban autót bérelnek, és bejárják az egész országot Békéscsabától Győrig. Aligha tett jót az országimázsnak a külföldi fiatalok körében, hogy ekkoriban azzal volt tele a nemzetközi sajtó is, hogy a magyar kormány betiltja a Pride-ot. A német turisták száma például látványosan csökkent.
Ennek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte:
Magyarország egyre népszerűbb úti cél mind a belföldi, mind a nemzetközi utazók számára. A kormány azon dolgozik, hogy ez a trend a jövőben is tovább erősödjön, ezért mindent megtesz hazánk turisztikai vonzerejének növelése érdekében.
Arra például nem tért ki az illetékes minisztérium, hogy Széchenyi-pihenőkártyával az előző év azonos hónapjához viszonyítva folyó áron 1,1 százalékkal kevesebbet, 7,3 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken. Ez szintén annak a jele, hogy a magyarok nem nyaralásra költötték el a maradék pénzüket.
A gazdasági tárca szerint a szálláshelyek országszerte 140 milliárd forint bevételt könyvelhettek el júliusban, amely közel 2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ebből mintegy 96,6 milliárd forintot vidéken költöttek el a vendégek, ahol a bevétel 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. Tehát a kevesebb vendégéjszaka is minimálisan több bevételt eredményezett összességében az ágazatnak, aminek az infláció az oka: júliusban a belföldi üdülés 5,6 százalékkal volt drágább átlagosan, mint egy éve, míg a külföldi üdülés csak 4,1 százalékkal drágult.
