A szakállamtitkár annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) a napokban közleményt adott ki, amelyben ellenezte a hulladékégetés általuk vélt kormányzati támogatását. A hulladékképződés megelőzésének szemléletét hiányoló zöld szervezet úgy tudja, hogy a kormány a jelenleg egyedüliként működő rákospalotai hulladékégetőn kívül Inota, Orosháza, Tatabánya és Beremend közelében is hasonló létesítményeket tervez.
Tátrai Miklós kifejtette, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzatok feladata hulladékgazdálkodási projektek tervezése, és azokra szükség esetén európai uniós támogatás igénylése. A kormány feladata a projektjavaslatok kontrollja annak érdekében, hogy az ország teljesítse európai uniós kötelezettségeit.
Amennyiben Magyarország legkésőbb 2013-ig meg kívánja oldani a települési hulladékok EU-konform kezelését, akkor az önkormányzatoknak a rendszerek kialakításakor a hulladék újrahasznosítása és lerakása mellett annak égetésével is számolniuk kell - hangoztatta a szakállamtitkár. Hozzátette, hogy a hulladékégetés jellemzően a hulladékok könnyű frakcióit érinti, ami a begyűjtött szemét 15-20 százalékát teszi ki.
Megjegyezte, hogy a már befejezett, illetve most futó hulladékgazdálkodási projektek keretében azért nem létesültek égetők, mert azok évekkel ezelőtti tervezésekor nem gondolták végig a teljes rendszer majdani működését, és főként lerakókban gondolkoztak. Azonban az újrahasznosítás fokozására, a korszerűtlen lerakók bezárására és a biohulladékok hasznosítására vonatkozó előírások teljesítése a lerakó-központú tervezéssel nem teljesíthető - fűzte hozzá Tátrai Miklós.
