Orbán-találmány a diákhitel
A jelenleg is működő diákhitelt még 2001-ben az első Orbán-kormány indította el abból a célból, hogy kedvezményes kamatozású kölcsönnel támogassák a felsőfokú tanulmányokat folytatókat. A hitel igényelhető összege az elmúlt tíz évben többször emelkedett, jelenleg havi 15-40 ezer forint, amit a diákok kérhetnek szemeszterenként egyösszegben is. A költségtérítéses hallgatók maximális diákhitele pedig havi 50 ezer forint.
Az index.hu információi szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium most elkészített egy tervezetet a diákhitel kibővítéséről, melyet a kormány szerdai ülésén tárgyalhat. A lap cikke szerint évente 800 ezer forint lenne az új hitel maximális összege, azonban ezt nem kapnák meg a hallgatók, hanem egyenesen az iskoláknak utalná át a Diákhitel Központ. Az új típusú hitelt ugyanis csak tandíjra lehetne felhasználni szemben a jelenlegi szabad felhasználású diákhitellel. A lap információi szerint a hallgatók dönthetnének úgy is, hogy mindkét hitelkeretet igénybe veszik, vagyis összesen 1,2 millió forintot kaphatnának évente.
A Diákhitel Központ honlapján csak 2010-es statisztikát találtunk az igénybe vevők számát tekintve. 2010 végéig kilenc év alatt összesen kicsivel több mint 304 ezer embernek folyósítottak diákhitelt összesen 208 milliárd forint értékben. A Diákhitel Központ éves beszámolójából kiderült, hogy 2010-ben a hallgatók 44 százaléka a maximális havi 40 ezer forintos hitelt igényelte, 22 százalékuk pedig 30 ezer forintot kért havonta.
"A 2010. üzleti évben diákhitelt felvett hallgatói kör 56 százaléka államilag támogatott, 44 százaléka költségtérítéses képzésben tanult" - olvasható az éves jelentésben. A törlesztéssel kapcsolatos adatok folyamatos emelkedést mutatnak, 2010-ben már 18,8 milliárd forintnyi korábban felvett diákhitelt fizetett vissza 22 377 fő. Vagyis 2010-ben már majdnem önfenntartó volt a rendszer, hiszen 21,9 milliárdnyi kihelyezés mellett majdnem 19 milliárd befolyt.
Ez mentheti meg az egyetemekről kiszorulókat
Az elmúlt hónapok sajtóhírei alapján könnyen lehet, hogy ezzel az új típusú diákhitellel segítene a kormány azokon, akik kiszorulnak az egyetemekről és a főiskolákról. Korábban arról lehetett ugyanis hallani, hogy az idei 42 ezerről jövőre 25 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott helyek számát, majd 2013-ban ez tovább csökkenne. Ez azt jelentheti, hogy a legnépszerűbb képzésekre kizárólag jeles érettségivel, nyelvvizsgával és jó tanulmányi eredménnyel lehet majd bekerülni.
A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentené a kormány. Az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát ezzel szemben megdupláznák 2012 és 2014 között, míg a pedagógus- és orvosképzés keretszámát a jelenlegi szinten tartanák.
A hallgatószám csökkenése miatt az intézmények is elbocsátásokra kényszerülhetnek, hiszen ugyan költségtérítéses hallgatókkal pótolhatnák a létszámot, azonban a mostani gazdasági helyzetben a legtöbb család nem engedheti meg magának a félévenként több százezer forintos tandíjat. Vagyis ha igazak a kedden megjelent sajtóhírek, akkor az új típusú diákhitellel a hallgatók mellett az intézményeken is segíthetne a kormány, kérdés, hogy erre honnan lesz költségvetési forrás a túlfeszített 2012-es büdzsében.
Beke Károly
mfor.hu
