Jelentős többletforrásokat kap az oktatás a jövő évi költségvetésben, a számok mögött azonban nem látszanak strukturális reformok Radó Péter oktatáskutató szerint. A szakértő úgy látja, a javaslatban szereplő összegek kizárólag a korábbi kormányzati ciklusokból örökölt rendszer alulfinanszírozottságát enyhítik, így az alapvető működési problémák érintetlenek maradnak.
„A jövő évi költségvetés tervezete szerint az oktatási kiadások relatíve jelentős mértékben nőnek, de gyakorlatilag a teljes növekmény a jelenlegi (NER-től örökölt) rendszer kóros alulfinanszírozottságának csökkentését hivatott szolgálni, ezért oktatáspolitikai prioritásokra vagy strukturális oktatáspolitikai beavatkozásokra a költségvetés számai alapján nem lehet következtetni” – írja a szakértő Facebook-oldalán.
Bejegyzésében tételesen sorra vette a növekményeket:
„Az alulfinanszírozottság csökkentését szolgálja a tankerületi iskolák működési költségvetésének 107 milliárdos növelése, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (NOKS) 21,5 százalékos béremelése, a pedagógusok 5,5 százalékos béremelést szolgáló plusz 120 milliárd, az állami egyetemek oktatói fizetésemelését szolgáló 10 milliárd, valamint a lepusztult iskolaépületek részleges felújításának támogatását szolgáló további 10 milliárd.”
Fotó: magyariskola.hu
Kitért arra is, hogy némileg emelkednek a közvetlen ifjúsági támogatások az első nyelvvizsga és a jogosítvány megszerzésénél, valamint megnyílik egy kétmilliárdos ifjúságpolitikai keret. A feladatrendszer átalakítása miatt a koragyermekkori nevelés és a felnőttoktatás külön sort kapott, ám az ezekre fordítható összegeket a büdzsé nem különíti el.
A szakértő szerint a tankerületek forrásbővítése nem garantálja a valós autonómiát. „Ami a tankerületek költségvetésének tervezését illeti, az OGYM szerint az a valós kiadásokból indul ki, tehát megszünteti a költségvetésbe épített alulfinanszírozottságot, ezt azonban nem tudom ellenőrizni” – fogalmazott.
„Az sem világos, hogy a megemelt személyi és dologi kiadások már lehetővé teszik-e az egyes iskolák költségvetésének tankerületi költségvetésen belüli elkülönítését, vagy továbbra is egyedi diszkrecionális tankerület vezetői döntéseken alapuló átláthatatlan cashflow menedzsment lesz-e.”
A nem állami iskolákról azt írta, szerinte a büdzsé fenntartja az eddigi támogatási szisztémát, és csupán a kötelező béremelések fedezetét építették be a kiadások szinten tartása mellett.
„Összességében: ez még minden tekintetben a 2011-2015 között létrehozott beteg rendszer, amiben pénzügyi szempontból kicsit könnyebb lesz lélegezni” – zárta értékelését.
