Tárki: tavaszi prognózis

Az elsősorban a belső fogyasztás által táplált gazdasági növekedés a lakosság mintegy felénél érezhető életszínvonal-javulással jár együtt -- áll a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) legfrissebb előrejelzésében.

A prognózis szerint a következő években nem nő jelentősen a legnagyobb és legalacsonyabb jövedelmek közötti hét és félszeres különbség. Az várható, hogy a középső jövedelmi sávok felsőkhöz történő felzárkózása folytatódik, így viszont ideiglenesen nőhet a távolság a legszegényebbek és a középrétegek között.

A Tárki szerint 2000-ben nem változott lényegesen a szegények száma, és második éve csökken a szegénység mélysége, vagyis a szegények átlagos jövedelmeinek elmaradása az úgynevezett szegénységi küszöbtől. A szegénység a korábbi évekhez hasonlóan most is az alacsony iskolai végzettséggel, a munkaerőpiacról történő kiszorulással, a családban élő kisgyermekek számával és az etnikai hovatartozással függ össze.

A jelentés rámutat: az utóbbi egy évben a három- és több gyermekes, dolgozó szülők családjainak jövedelmi hátránya lényegesen csökkent. Romlott viszont azoknak a családoknak a helyzete, amelyekben nincs aktív kereső, vagy egy szülőnek kell a gyermekeket eltartania.

Az összes segélynek a Tárki szerint több mint 91 százaléka jut az alsó három jövedelmi sávba, és ez az arány több mint kétszerese annak, ami az 1990-es évek elején jellemző volt.

Ennek alapján nem mondható, hogy a segélyek és a munkanélküliek támogatásai rosszul célzottak -- olvasható a jelentésben.