A megkérdezett magyarok 98 százaléka rendelkezik működőképes tévé-készülékkel, 96 személyi számítógéppel vagy laptoppal, 87 DVD-lejátszóval, 86 százaléka pedig CD-lejátszóval. Tizenkilenc európai ország átlaga sorrendben 95, 93, 81 és 82 százalék.
Szintén nagyon népszerű Magyarországon az internetezésre vagy videózásra nem használható mobiltelefon, ami a megkérdezettek 57 százalékának tulajdonában megtalálható. Az európai átlag szintén 57 százalék, míg a globális középérték csak 51 százalék. Ugyanakkor a magyarok 44 százalékának van olyan mobiltelefonja, amellyel videózhat vagy internetezhet. Európában 47, világszerte 41 százalék az átlag.
Csak zene lejátszására alkalmas mp3-ast vagy más hordozható audio lejátszót (például iPod vagy Creative) a magyarok 45 százaléka mondhat magáénak. Itt földrészünk átlaga 53, a felmért összes országé pedig 48 százalék.
Általában még kevéssé elterjedtek a zene és video lejátszására is alkalmas hordozható készülékek, mint a Video iPod. Magyarországon a megkérdezettek 16 százalékának van ilyen készüléke. Az európai átlag 15, míg a világátlag 18 százalék.
Kevés található Magyarországon videojáték konzolokból, mindössze a válaszadók nyolc százalékánál. Ezek a szórakoztató rendszerek az európaiak 34 százalékának birtokában megtalálhatók, és a világátlag is 30 százalék. Hordozható videojáték rendszerek a magyar válaszadók három százalékának tulajdonában vannak. Itt az európai átlag 21, a globális középérték pedig 19 százalék. Nálunk is, világszerte is kevés még a Blu-Ray lejátszó.
Népszerűbb a tévénél a számítógép
Az 52 országban végzett Nielsen-felmérés megállapítja, hogy világszerte mely média eszközök a legnépszerűbbek. Használat szempontjából a személyi számítógép és laptop leszorította az első helyről a televíziós készüléket. Amíg ugyanis előbbi valamelyikét a válaszadók 77 százaléka használta a felmérés előtti egy hónap során, addig utóbbit csak 75 százalék. Utánuk a CD lejátszó következik 50, majd a DVD lejátszó 48 százalékkal.
Ami Magyarországon a különböző készülékek használatát illeti: A magyarok az európai átlagnál nagyobb arányban néznek tévét (95 százalék), kapcsolják be a számítógépet (94 százalék), játszanak le DVD-t (65 százalék) és hallgatnak CD-t (65 százalék). Ugyanakkor az európai átlaghoz képest kevesebb honfitársunk hallgat mp3-ast, használ mobiltelefont, akár alkalmas videózásra vagy Internetezésre, akár nem.
Az internetezésre vagy videózásra nem alkalmas mobiltelefont globálisan a válaszadók 41 százaléka használta a legutóbbi egy hónap során, a videózásra, internetezésre alkalmas mobilokat pedig 30 százalék. Ez utóbbiaknál kiemelkednek az oroszok 65 százalékos mutatóval, de jelentősen meghaladja az átlagot a norvégok, svédek és románok aránya is.
Az öt földrészre kiterjedt kutatás eredményeiből következő fontos megállapítás,
hogy a digitális média elterjedtségénél és használatánál nincs nagy különbség a fejlett országok és a fejlődők között. Például amíg a nyugati országok nagy részében sokan, gyakran használnak olyan média hardvert, mint a DVD lejátszó vagy a videojáték konzol, addig a következő generációhoz tartozó készülékek, többek között a videózásra is használható mobiltelefonok igen kedveltek néhány fejlődő országban, különösen Ázsiában.
Alacsonyabb a vásárlási kedv hazánkban
A magyarok vásárlási kedve általában alacsonyabb az európai átlagnál. Ebből a szempontból legnépszerűbb a DVD: A megkérdezettek 38 százaléka vásárolt a felmérést megelőző hat hónap során műsoros DVD-t. Minden ötödik személy egy-két, minden tizedik pedig három-négy darabra adott ki pénzt. Európában 43 százalék vásárolt, nagyjából ugyanannyian, ugyanannyi DVD-t, mint a magyarok.
CD-nél már nagyobb a különbség. Az európai 41 százalékos átlag mellett honfitársaink 25 százaléka vett zenei CD-t. Legnagyobb arányban egyet vagy kettőt, míg a válaszadók öt százaléka három-négy darabot szerzett be.
Új számítógépes játékot mindössze a megkérdezett magyarok 13 százaléka vett, hat hónap során. Zömük egy-két darabot. Ezzel szemben földrészünk válaszadónak 29 százaléka vett számítógépes játékot, nagyobb részük csak egyet-kettőt, de hét százalékuk három-négy darabot.
