Lajtmann Csaba programvezető közlése szerint a kétszer 400 megawattos erőműfejlesztés energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból megalapozatlan, a beruházó előzetesen nem mutatott be alternatív lehetőségeket. A fejlesztés méreténél fogva nem tekinthető decentralizáltnak. A zöld szervezetek azt is kifogásolják, hogy nehezen megbecsülhető a Dunából kivett és hét Celsius-fokkal melegebben visszaengedett víznek a várható hatása a védettség alatt álló fajokra és élőhelyekre.
Mindezek alapján a zöld szervezetek arra szólítják fel az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy tagadja meg a fejlesztéshez szükséges környezetvédelmi engedély kiadását.
Horváth Lajos, a felügyelőség műszaki igazgató-helyettese elmondta: a tervezett gönyűi fejlesztés környezeti hatásvizsgálati eljárása keretében csütörtökön közmeghallgatást tartanak a gönyűi faluházban. Az ott elhangzottakat a döntés meghozatala előtt mérlegelni fogják.
A beruházó az első 400 megawatt kapacitású, gáztüzeléses erőmű építésének megkezdését a jövő évben tervezi - ismertették az E.On vezetői egy korábbi sajtótájékoztatón. A 271 millió eurós - mintegy 70 milliárd forintos - beruházás évente kétmilliárd kilowattóra áram termelésére lesz képes. Az erőmű a tervek szerint 2010-ben kezd majd áramot termelni az országos hálózatba.
A Levegő Munkacsoport szerdán közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben kifogásolja a Gönyűre tervezett gázturbinás erőmű energiapocsékoló jellegét. Az erőművel termelt hőt a Dunába vezetnék, ahelyett hogy lakóházakat fűtenének vele - olvasható a társaság közleményében.
A szövetség szerint egy kombinált ciklusú gázturbinás erőművel az áram mellett keletkező hő hasznosításával 85 százalékos, vagy annál is jobb hatásfokot lehet elérni. Ezzel szemben hőhasznosítás nélkül a hatásfok mintegy 55 százalék.
