Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár nemrégiben az MTI-nek elmondta, olyan finanszírozási konstrukción dolgozik a kormány, amelynél a támogatás és az önrész aránya az elért energiamegtakarítástól függene. Egy létrehozandó zöld bank hitelezné önrészt, amelyet az elért megtakarításból lehetne törleszteni, míg a beruházás efölötti része vissza nem térítendő állami támogatás lenne.
A hőszigetelő anyagokat gyártó és forgalmazó Masterplast csoport MTI-hez eljuttatott kalkulációja szerint egy 70-80 négyzetméteres, tipikus sátortetős családi ház energetikai felújítása 2,4-2,8 millió forintba kerül. Ebben szerepel a födém és a falak hőszigetelése, az ablakcsere, valamint a fűtési rendszer lecserélése korszerű kondenzációs kazánnal működő, helyiségenként szabályozható radiátoros rendszerre.
Az előző rendszerrel a ház évente és négyzetméterenként 310-350 kilowattórát használt el fűtésre, ennek a végösszege évi 280-350 ezer forint. A légkondicionáló pedig havi 20-30 ezer forintnyi áramot fogyaszt. A felújítás után a fajlagos fogyasztás 100 kilowatt alá esik, így a gázszámla évi 190-220 ezer forinttal csökken, míg a légkondicionálónál egy nyár alatt 40-60 ezer forintot lehet spórolni.
Mindent egybevetve - a jelenlegi energiaárakon - 10 év alatt térül meg a beruházás, amely még csak nem is a legkorszerűbb. A példa 12 centiméter polisztirol habbal - mint hőszigeteléssel - számol a falakon, Ausztriában például már jelenleg is 15-20 centimétereset alkalmaznak. Igaz, ott az új házak fajlagos fogyasztása - havonta és négyzetméterenként - 50 kilowatt körüli. Az évtized végétől az EU-ban csak 15 kilowattnál nem többet fogyasztó, úgynevezett passzív házat lehet építeni.
MTI
