4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Több hazai jogszabály segíti – közvetve vagy közvetlenül – a kis- és középvállalkozásokat, próbál megoldást találni mindennapi gondjaikra. Köztük a legfontosabb a 2004-ben hozott, uniós elvárásokhoz igazodó törvény, emellett azonban jó néhány egyéb rendelkezés is előrelendíti a kkv-k versenyképességét.

(Mfor-montázs)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg a kis- és középvállalkozások fogalmát, támogatásuk formáját, forrását, illetve az ehhez kapcsolódó állami feladatokat. Az Unióba lépésünk évében elfogadott jogszabály az 1999. évi törvényt váltotta fel, igazodva az új gazdasági környezethez.

A törvényt a kkv-k mindennapi nehézségei - így például az alacsony tőkeellátottság, a hitelhez jutás nehézségei, a korszerűtlen technikai háttér, a vállalatszervezési kultúrában mutatkozó hiányosságok, az adminisztratív terhek növekedése, valamint a széttagolt, elkülönült vállalati struktúra, a kelleténél gyengébb integrálódás- hívták életre.

További cél volt a statisztikai adatgyűjtés összehangolása, immár uniós módszerekkel, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése.

A törvény alapján a vállalkozásokat leginkább a foglalkoztatottak száma alapján tudjuk besorolni. Így tehát mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, míg középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet.

További mutatószám a nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeg. A létszámadatokkal együtt kell teljesülnie annak a feltételeknek, hogy mikrovállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. Ez kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak, a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi van abban az esetben, ha az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg közül az egyik megfelel ugyan egy mérethatárnak, a másik viszont nem. Ebben az esetben elegendő, ha a vállalkozás két pénzügyi mutatója közül az egyik egybevág a törvényi értékkel.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy ha a vállalkozás éves szinten túllépi a korábban irányadó foglalkoztatotti létszámot vagy a pénzügyi határértékeket, vagy épp ellenkezőleg; elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól.

A foglalkoztatotti és gazdálkodási adatoktól függetlenül nem minősül azonban kkv-nak egy vállalkozás abban az esetben, ha az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.

A fentiekből is látszik, hogy egy pályázat elkészítése előtt körültekintően kell tehát elvégezni a minősítést, mert a jogosulatlan igénylés a pályázat elutasítását vonja maga után.

A törvény mellett természetesen vannak olyan jogszabályok, így például a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, amelyek tilalmazzák többek között a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

Közvetve a tisztességes vállalkozások érdekét szolgálja még a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi LVII. törvény is, amely az etikátlan kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben határoz meg szankciókat.

A június végén, javaslati szinten bemutatott uniós kisvállalkozói törvény pedig mindenekelőtt a bürokratikus terheket enyhítené. A joganyag megnövelné a kkv-k támogatását, bevezetné az európai magántársasági formát, csökkentené a helyi adóterheket, továbbá szankcionálná a vállalkozásokat sújtó késedelmes fizetést.

Az adminisztrációs terheket 2012-ig negyedével csökkentené a brüsszeli intézkedéscsomag, míg az új vállalkozás létrehozásához szükséges idő nem lehetne hosszabb egy hétnél, a szükséges engedélyeket és jogosítványokat is legfeljebb egy hónap alatt be lehetne szerezni a tervek szerint.

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!