2,25 milliárdot kellene fizetni
Hétfőn fogadta el a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, melynek alapján várhatóan milliárdos telekadót kell majd fizetnie a Budapest Airportnak. Az előterjesztéshez Riz Levente XVII. kerületi polgármester nyújtott be egy módosító javaslatot, melynek értelmében a jövőben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősül, vagyis helyi adót kell majd fizetni utána. A módosító javaslattal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén, ennek ellenére a testület megszavazta a javaslat támogatását, így kerülhetett hétfőn a parlament elé.
Az origo.hu már korábban írt arról, hogy mivel a repülőterek többsége önkormányzati tulajdonban van, ezért a most elfogadott módosítás lényegében csak a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airportot érinti. A cég a német Hochtief-csoport tagja.
A módosító javaslat benyújtása után a Budapest Airport közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozta, hogy 2011-ben 675 millió forint (2,4 millió euró) telekadót fizetett, ezt a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás már 1,6 milliárd forintra emelte. A most megszavazott újabb adóemeléssel a cég számításai szerint 2,25 milliárd forint (7,9 millió euró) lesz az általuk fizetendő adó, ami a tavalyi összeg 330 százaléka.
"Miközben az egész magyar légiközlekedés eddigi legsúlyosabb válságát éli és az iparághoz kapcsolódó vállalatok – köztük a Budapest Airport – a puszta túlélésükért küzdenek, a telekadó prés további szorítása súlyos károkat okoz. A nemzeti légitársaság csődje nyomán több ezer munkahely került veszélybe a légiközlekedésben, az idegenforgalomban és a szállodaiparban Magyarországon. Ebben a helyzetben gyors, átgondolt és hatékony lépésekre lenne szükség, nehogy a Malév-dominó másokat is maga alá temessen" - figyelmeztetett közleményében a BA.
Már így is veszteséges a cég
A legfrissebb elérhető cégadatok szerint a Budapest Airport árbevétele 2010-ben 162,7 millió euró volt az előző évi 155,1 millió euró után. Emellett a társaságnak volt 6,1 millió eurónyi "egyéb bevétele" is. Az üzemi tevékenység eredménye még mindig 50,7 millió eurós nyereséget mutatott 2010-ben a reptérnél, ezt azonban a pénzügyi műveletek eredménye 86,5 millió euróval rontotta.
A pénzügyi műveleteken belül a nagyobb részt a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások tették ki, melyek 50,1 millió eurót tettek ki. Érdekesség, hogy a Budapest Airport ezt teljes egészében kapcsolt vállalkozásnak fizette ki. Ez lényegében a tulajdonos német Hochtief magyar leányvállalatától, az Airport Hungary Tanácsadó Kft-től kapott tulajdonosi kölcsön visszafizetését jelentette. Utóbbi cég egyébként már üzemi szinten is minimális, 700 ezer eurós veszteséget termelt 2010-ben, míg a mérleg szerinti eredménye 9,1 millió eurós mínuszt mutatott. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 2010-ben 38,6 millió euróra rúgtak a Budapest Airportnál az előző évi 25,8 millió euró után.
A fentiek után az üzemi nyereség és a jelentős pénzügyi veszteség eredőjeként a társaság mérleg szerinti eredménye 36,4 millió eurós veszteséget mutatott. Vagyis ebből kellene kigazdálkodniuk még további 5,5 millió eurót, ugyanis ennyivel emelkedik a telekadó összege.
A kormány tárgyalási pozícióját erősítheti
Elképzelhető, hogy a most megszavazott módosítással a kormány tárgyalási pozícióját szeretné erősíteni. Korábban ugyanis Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos is elismerte, hogy a 2007-ban aláírt vagyonkezelői szerződésnek van egy záradéka, melynek értelmében a Malév felszámolása esetén senior adósság és a tőkejuttatás 97 százalékát, vagyis másfél milliárd eurót és 464 milliárd forintot, összesen tehát közel 800 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak az üzemeltető Hochtief felé. Talán nem véletlen, hogy a két hónapja leállított nemzeti légitársaság felszámolása továbbra sem indult el, mivel ez a kötelezettség akkor terhelné az államot.
Vagyis könnyen lehet, hogy a kormány tárgyalásra készül a Hochtief képviselőivel az ominózus záradék ügyében, és az adóemeléssel próbál egy ütőkártyát a kezében tartani. A Malév csődje óta egyébként olyan sajtóhírek is megjelentek, hogy az említett záradék nem konkrétan a légitársasághoz, hanem a reptér forgalmának csökkenéséhez kapcsolódik. A Malév bedőlése után pedig a fapados légitársaságok azonnal bővítették budapesti kapacitásukat, így akár meg is úszhatja az állam, hogy fizetnie kelljen a németeknek.
Beke Károly
mfor.hu
