A The Guardian című vezető baloldali napilaphoz eljutott, hivatalosan eddig nyilvánosságra nem hozott becslés szerint a konzervatív-liberális kormány a közszférában 500-600 ezer, a magánszektorban 600-700 ezer állás eltűnésével számol 2015-ig, vagyis a múlt héten bejelentett szigorú hiánycsökkentő program hatásaként akár 1,3 millióan is elveszthetik munkájukat a jelenlegi parlamenti ciklus végéig.
George Osborne pénzügyminiszter az utóbbi évtizedek legradikálisabb államháztartási hiánycsökkentő programját terjesztette elő múlt kedden a londoni alsóházban. A program célkitűzése az, hogy az évtized közepére a jelenlegi szint tizedére csökkenjen a deficit.
A miniszter a "vészköltségvetés" előterjesztésében nem tett utalást arra, hogy az intézkedéscsomagnak várhatóan milyen munkapiaci hatásai lesznek, a The Guardian által látott kimutatás szerint azonban a kormány a következő öt évben a megszorítások miatt évente 100-120 ezer közalkalmazotti és 120-140 ezer magánszektorbeli állás megszűnését feltételezi.
A múlt héten ismertetett költségvetési tervezet fő pontjai között szerepel, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökken.
Osborne az elsődleges intézkedések között említette a fő áfakulcs felemelését 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetését a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, az évi 21 ezer fontnál (7 millió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztását két évre, és az állami nyugdíjjogosultság alsó korhatárának gyorsított ütemű felemelését 66 évre.
Emellett azonnali hatállyal felemelik 18 százalékról 28 százalékra a legmagasabb jövedelmi kategóriában lévők által fizetett tőkejövedelmi adót, és két évre befagyasztják a kisgyermekeseknek járó szociális juttatásokat.
A banki különadóból - amelyet a külföldi tulajdonú bankok Nagy-Britanniában működő érdekeltségeire is kirónak - a kormány évi kétmilliárd font (660 milliárd forint) bevételt tervez.
A májusi parlamenti választásokon - tizenhárom évi kormányzás után - ellenzékbe szorult Munkáspárt kezdettől élesen bírálta a koalíciós kormány megszorítási terveit, mondván: az ilyen meredek kiadáscsökkentés veszélybe sodorja a rekordhosszúságú brit recesszió után épphogy megindult gazdasági kilábalást, és a munkanélküliség megugrásához vezethet.
A koalíciós brit kormány nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt még ellenzékben bejelentette, hogy ha kormányra kerül, részletes vizsgálatnak veti alá a brit gazdaság állapotát, és a kormányalakítás után ötven nappal új vészköltségvetést terjeszt elő.
Ez a múlt héten meg is történt, de a kormány már jó ideje folyamatosan - esetenként drámai hangvételű nyilatkozatokkal - készítette fel a lakosságot a várható megszorításokra.
George Osborne néhány hete a Financial Timesnak azt mondta, hogy az új kormány "különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel". A pénzügyminiszter szerint a Munkáspárt vezette előző kormány "abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben" hagyta utódjára az országot.
A brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben valóban soha nem mért szintre, a hazai össztermék (GDP) 11 százaléka fölé duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. Ez messze a legmagasabb deficit a hét vezető ipari hatalom (G7) országcsoportján belül.
MTI/Menedzsment Fórum
